Milyen furcsa, elmúltak az ünnepek.
Szeretném jól kipihenni magam, de közben már az jár az eszemben, hogy azt meg kell tanulni, azt elolvasni, azt lefordítani, azt .... sorolhatnám. De ma még nem. Csak a Norbi diétát kezdtem meg, és tornázni is fogok Rékával és ebben kitaró akarok lenni. De nem csak ebben.
A Szilveszter éjjel nagyon jól telt. És az elmúlt éjjel is. Ma éjjel aludni szeretnék. Mindjárt kezdem is.
Nagyon tetszett az Újévi üzenet, Dávid legyőzi Góliátot, Isten segítségével, ha odaszánom magam, legyőzhetem az ellenséget, nem akarok "otthon maradni", sodródni, semmit nem tenni. Vasárnapról még bennem maradt: cselekedeteink mögött ha nincsennek döntések, akkor csak sodródunk. Nem akarok csak úgy beleélni a nagyvilágba.
Ez nem az újévvel kapcsolatos, de leírom, mert nagyon örülök: az elmúlt napokban (még tavaly) oldódni kezdett egy hozzámnőtt teher, nem történt nagy dolog, csak eldöntöttem, hogy örülni akarok az Életnek, "annak" ellénere, így a "veszteség" már nem bénító. Másképp mondva rátaláltam a gyógyulás útjára... És jó reménységgel vagyok, mert tapasztalom magamban a változást, bár ez csak a kezdet, s lehet lesz még így se néha. De jobb is jön még, no nem csak úgy, de nem baj.
Látom, megvan a lendület az újévhez...:) Sok sikert kívánok Neked a tanulásban és a fogyásban, a többi még fontosabb dologhoz pedig kitartást és sok örömet. És igen, az élet nagyon szép, én is minden nap látom és észreveszem ott is, ahol eddig nem. Lassan okosodunk...
VálaszTörlésÚgy örülök annak, amiket írtál... majd mesélhetsz nekem erről
VálaszTörlés