Nem hittem volna, hogy így megváltozhat a világunk. Ami Kínában történt, nagyon messzinek tűnt, hihetetlennek, durvának. Aztán itt vannak a hírek Olaszországról és a többi sok országról...
Múlt héten szerdán a város széli Lidlben este fele már nem volt répa, krumpli. A wc papírt nem találtam, de lehet csak azért, mert az egész boltot nemrégiben átrendezték s azóta én nem voltam ott vásárolni. Egy kis gyümölcsöt, kenyeret, paradicsomot akartam venni, ha már úgy is arra jártam. Ekkor kezdtem el arra gondolni, hogy ha a vírus még nem is, de a híre hatással lehet rám is. Február végén egy magyarországi nagyváros plázájában láttuk, hogy a dm-ben csak kevés legkisebb kiszerelésű kézfertőtlenítő kapható, s mosolyogtam, hogy messze még a járvány s már ekkora a pánik!
Múlt héten csütörtök reggel, szokásomtól eltérően, elmentem a településünkön levő Lidl-be vásárolni, hátha reggel még lesz répa. Mint karácsony előtt, a parkoló tele volt, pedig máskor délelőttönként elég kevés vásárló van. A kasszáknál sokan voltak, tele kosarakkal. Egyáltalán nem volt liszt és rizs, csak néhány fél kilós basmati rizs. A fagyasztókból kifogyott a zöldség. A húst is vették, volt aki 10 csomaggal is. De wc papír volt bőven. Ezért hát megálltam és bementem a hozzánk legközelebbi kis boltba, ahonnan kenyeret és főleg friss gyümölcsöt, zöldséget szoktam venni, ha épp nincs utam egy messzibb, nagyobb bevásárlóközpont felé. Hát itt volt liszt is, rizs is, vettem 2 kg-t mindegyikből és vettem egy nagyobb száraz élesztőcsomagot, legyen.
Péntek reggel kimentem a piacra. Nálunk csak péntek és szombat délelőtt van piac. Nem voltak sokan, de a bácsi akitől a krumplit szoktuk venni, azt mondta, hogy bő egy óra alatt eladott 300 kg kruplit, már csak pár 5 kg-s zsákja van, igyezzek, ha akarok venni. Hát akartam. Vettem még salátát, retket, hagymát, fokhagymát, petrezselyemzöldet, tojást, répát, pár zellerpalántát, legyen a kertben, mert nagyon szeretem a zellerlevéllel ízesíteni a paradicsomlevest.
Ezzel be is fejeztem a vásárlást egy hétre. De nincs ebben semmi különös. Mióta kiköltöztünk ide, gyakran előfordult, hogy csak heti egyszer mentünk el vásárolni, mégpedig legalább egy hétre valót. Míg a gyerekek kisebbek voltak, nem lehetett őket egyedül hagyni. Alapélelmiszerből mindig volt itthon főleg télen, arra az esetre, ha lebetegszünk és nem tudunk elmenni vásárolni. Az utóbbi időben viszont mivel a gyerekek nagyobbak, heti több alkalommal is bemegyünk a városba többször is gondoltam arra, hogy nem kell már telezsúfolni azt a kis kamrát, hisz szinte bármikor beléphetünk bármilyen apróságért a boltba. Most sem gondoltam, hogy ha van wc papir, akkor bármi gond is lehetne.
A héten négyszer sütöttem 1,5 kg lisztből kenyeret, mert volt 4 kis csomag friss élesztőm a hűtőben, amit el kellett használni. Így nem kellett kenyérért sem menni. De már szükségem lenne friss élesztőre. Jó lenne egy kis kalácsot is sütni. De valaki, aki tegnap volt a Kauflandban mondta, hogy ott nincs élesztő. Ma elmentem a hozzánk közeli kis boltba, hátha kapok még szárított élesztőt, azzal is elboldogulnék. A bolt kicsi, nem voltak sokan, de lehetetlen volt az ajánlott 1-1,5 m távolságot tartani. Valaki érdeklődött, van-e élesztőjük. Nincs, volt a válasz, a hanghordozásban benne volt az is, hogy "hová gondol!". Nem baj, az élet megy tovább. Vettem 6 kis veknit. Ez három napra elég lesz, lehet hogy tovább is, ha sütök mellé valami sütit is. Egyszer majd csak újra megjelenik az élesztő. Amúgy enni nem eszünk többet, mint máskor. A szükségállapot nem jár autómatikusan gyomrunk befogadóképességének növekedésével. Nem sütök-főzzök többet. Úgyanolyan egyszerűen étkezünk, mint eddig. Azt hiszem szükség is lesz egyszerűségre, megelégedésre.
Ma a piacon a hagyma 20% -al drágább volt, mint ezelőtt egy héttel. Amúgy minden volt, aminek lennie kell egy piacon, hoztak a termelők, mitn máskor. Csak szinte minden árus kesztyűt és maszkot viselt. Hát ez furcs volt. Amúgy szeretek a picon vásárolni, mert ismerem az árusokat, volt aki érdeklődött a gyerekeim felől. Több ez, mint a szupermarketben vásárolni. Remélem a további szigorítások nem érintik majd a piac bezárását.
Szóval furcsa világban élünk.
A tanítás megy tovább, ahogy eddig. Nem érzem úgy, hogy több időm lenne. Sőt, mint mindig, el vagyok maradva az itthoni munkával. Illene a kertben is dolgoznom valamit. Nem sokat, mert a kert kicsi s időm sincs rá. De ha már itt ez a járvány, mégsem telepítem be ribiszke bokrokkal a kertet, hanem megpróbálok ezt-azt vetni, ültetni. Legyen egy kis zöldhagymánk, salátánk, retek, petrezselyemzöld s egyebek.
Örülök
-a délutáni sétáknak itt a közeli utcákban
-a napsütésnek
-az egészségünknek
-az ibolyaillatnak a kert végében
-a gyönyörű játszintoknak, nárciszoknak, erikának
-a fekete macskának, hogy mellém ült, amikor kint olvastam
-hogy volt kivel társasozzak
-hogy ha nem lehet találkozni, lehet telefonálni, üzenetet írni, a neten olvasni egymásról, akár látni is egymást
-hogy továbbra is minden nap főzhetek szeretteimnek, minden van, amire szükségünk van
-a gyerekenek
-az itthonról dolgozó kedvesnek
-hogy olvashatok magamnak és másnak
-hogy olyan szépen zenélnek itt egyesek
-hogy minden rossz hír keltette félelem ellenére van remény és békesség.
