csütörtök, május 31, 2007

Az élet egy másik oldala...

N-t úgy 3 hete mütötték. Csak a héten hallottam róla. Ki gondolta volna? A lelete pozítiv. Aztán újjabb csomó. Új műtét. De kezelhető.
A.-val beszélgettem ma. 8 éve műtötték. Neki is pozítiv volt a lelete. Sugárkezelés. Kemoterápia. Elhullt a haja , szempillája is... Van egy szőke és egy vörös parókája. Azóta a haja színe is megváltozott. Legutoljára 2 évvel ezelőtt kapott kemoterápiás kezelést. Rendszeresen jár ellenőrzésre. Azt mondták, ha 5 évig nem lesz áttét, akkor meggyógyult. 8 éve már... De fél, hogy újra előjön. Azóta gyengébb, erzékenyebb. Nem bírná ki még egyszer azt amin átment. A kemoterápia nehéz volt nagyon. Nagyon rosszul érezte tőle magát. Tönkrementek az erei is. A bőre is. A férje is rákban halt meg, még fiatalon.
M-ről is ma hallottam. Őt is műtöték. Látogatókat nem fogadnak.

A mai történetben dolgózó, szegény gyerekekről hallottam. Félelemről. Vak kislányról... de szeretetről is...

sok minden átértékelődik, értékét veszti, a semmibevett értékessé lesz,
el lehet-e kerülni a fájdalmat, szenvedést, s mégis éretté válni...

még mindig hozzátáplálásról

most a neten böngészek, itt. :)

kedd, május 29, 2007

Hozzátáplálás

Bajosan megy.
A reszelt almát rizspehelyel már eszegeti, igaz nem sokat, negyed, fél almát. De ez már haladás. Szépen nyitja a száját, ha közeledik a kanál.
De az orvosnő azt mondta, kell adni neki húst is, hogy ne legyen vérszegény. Igy hát főzicskézek neki. Persze sóval, mert só nélkül nem eszik. Sóval se, épp csak hogy megkóstolja. Pedig ha jól emlékszem Anitának is sótlanul főztem eleinte, illetve épp csak egy iciri-piciri sóval. Nem valami felemelő látni, hogy hiába főzök... Pedig van benne hús, répa, krumpli, petrezslyem, zeller, hagyma, fokhagyma - húsleves. Ma alig sikerült egy kiskanálnyit adnom neki. S eddig ez a legtöbb.
... mire oviba megyünk csak megtanulunk enni...

hétfő, május 28, 2007

V I R Á G O K

Ime az ígért virágok:

Ez gyönyörü:


A kis árvácskák is nagyon tetszenek. Nagy mamámat juttatják eszembe, akit nagyon szeretek. És sok szép vele kapcsolatos emléket. Neki a balkonon van árvácska. Le is szokta őket préselni. És sokszor nagy szeretettel beleragasztja a levélbe amit ír. Több ilyen levelet kaptam én is. De ezek itt igazi kerti árvácskák. :)
Anita odavitte a kis széket a virágos kerthez (ő a rózsákat szereti nagyon) és nézte a virágokat :).
Fotózott Józsi.

hétfő, május 21, 2007

matekóra

Közlöm a kedves olvasókkal, hogy a hétvégén Anita tanárnő megtartotta Csengének a második matekórát. Valahogy így hangzott:
-A 2 páros, a 4 is páros, a 6 páros...
-Honnan tudod, hogy páros?-érdeklődtem
-Nem veled beszélek, Csengének mondom. A 8 páros, a 10 páros... a 28 páros.

Ui. ha megtalálom a képet az első matekórára-amikor a számokat tanította-föl fogom tenni, sajna most nem fotóztam.

szombat, május 19, 2007

Anyatej - csodaszer :)

Újra tapasztaltuk az anyatej gyógyhatását.
Csengének beragadta szeme, azt hiszem a húzattól. Mikor meleg van, a lépcsőház mindkét ajtaja nyitva szokott lenni, én se érzem jól magam abban a húzatban, de nekem semmi bajom, ő viszont érzékenyebb.
Mikor észrevettem, hogy nagyon csipás a szeme, egy csöpp tejcsi látszólag azonnal helyrehozta. De két nap múlva újra beragadt a jobb szeme. Észbe kaptam, hogy nem elég csak 1 csepp és csak 1 nap. Miután kijöttünk a kórházból volt gond a bal szemével. Akkor mondta az a védőnő, hogy cseppentsek anyatejet a szemébe, többször is naponta, s még 2 napot miután úgy látom, hogy helyrejött. Akkor is kb. 1 hét alatt helyrejött a szeme. Most is eltartott 1 hétig, de az utolsó 2 nap már csak egyszer cseppentettem a szemébe. Csak most jobban kellett vigyázzak, mert már jól meg tudja dörzsölni a szemét és persze a fejét is ide-oda mozgatta cseppentéskor. Most már minden rendben, ragyognak a kicsi szemek.
Csodálatos ez az anyatej. A legjobb a babának és az anyának.

péntek, május 18, 2007

Oláh Lajosné: Halk, szomorú kérés

Ne bántsátok egymást, ó, emberek!
Ne vétsetek az élet ellen,
melynek forrása maga az Isten!
Ne tapossatok a kis virágra,
simogassátok a selymes füvet,
a bársonypuha, kicsiny rügyeket,
figyeljétek a madár énekét,
csendes éjben a halk tücsökzenét,
csillagoknak fel-felvillanását,
a holdvilág égi vándorlását,
a napsugár fényes ragyogását...
a titokzatos születéseket,
az egész csodálatos életet,
melyben dalol a létnek öröme!
Mert élni jó, mert szép és szent az élet...
Ne vétkezzetek az élet ellen!

Szeressétek egymást, ó, emberek!
Tiszteljétek egymásban az égi,
örök, szent, isteni képmást!
Sose alázzátok meg egymást,
össze ne törjétek aszíveket,
s a bennük rejlő drága gyöngyöket,
mert fáj, nagyon fáj a szív sebe!
A gyöngyökkel vércseppek is hullnak
a mélybe, s vissza nem térnek soha,
mert feneketlen a bánat kútja.
Engedjétek, hogy társatok legyen
egy másik szív, búban, örömben!
Fogjátok kézen az egyedülvalót,
melengessétek a didergő lelket,
mutassatok meg minden szépséget
annak, akit a bánat elvakít!

A gyűlölet már sokakat megölt,
egy nagy temető az egész világ...
Támasszátok fel a szeretetet,
a szépséges, szent, tiszta örömöket!
A temetőben is virulhat virág...
Zászlóként lobogjon szívetek,
szeressétek egymást, ti emberek!
(1987. I.)

kedd, május 15, 2007

Monológ - kocsiban alvó babát totlgatva

Mi leszel, te, kicsi kislány?
Űrhajós vagy gyümölcsárus? 
Titkárnő vagy pszichológus? 
Óvónő vagy tanár néni? 
Programozó? Doktor néni? 
Ugye politikus nem leszel? 
S mindig becsületes leszel. 

 Mi legyél, ha nagy leszel? 
Zenész? 
Művész? 
Híres? 
Neves? 
nem  tudom én, Kedvesem... 

 Legyél mindig elégedett, derűs. 
Feleség, kit férje mindig szeret. 
Gyermekeit szerető, bölcs Anya. 
Teremtőjét ismerő. Imádkozó. Reménykedő. 

 szavam kevés... szívem tele... 
 Kinek Isten elgondolt, 
Kicsikislány, azzá legyél.
betti