Egyszerű. Nincs itthon fenyőnk. Most így sikerült. Jó ez így most. Hogy ne csak beszéd legyen, hogy "nem a kacsonyfát ünnepeljük". Fa nélkül is ünnep a karácsony. Volt fa a gyülekezetben, mamánál. Nálunk most nem.
Nagyon szép napos idő volt 24-én. Jót sétáltunk a gyerekekkel. Láttuk, ahogy egy apuka egy télapót fogad a tömbház ajtajában, hogy a gyerekét meglepje vagy bizonyítsa, hogy van télapó. Nálunk nincs jézuska, télapó, angyal. Ajándék azért van, amit egymásnak készítünk. Újra jó volt beszélgetni a télapós meséről. Mégis- kérdezte egyikük, miért mondják az emberek a gyerekekenek, hogy van télapó, ha ez nem igaz?
Aztán karácsonykor az angyalka. Valaki állította hogy hozzájuk angyalka hozta az ajándékot. Igazán kellemetlen helyzetbe kerültem, mikor azt a kérdést szegezte nekem egyik gyerek, hogy akkor az apuka és az anyuka hazudtak? Még jó, hogy nem kértek bennünket, hogy angyalkázzunk, télapózzunk. És önként, örömmel készítettek ajándékot egymásnak és nekünk szülőknek, mert úgy-e nem angyal, télapó vagy jézuska hozza az ajándékot, hanem szeretettől indittatva készítik és adják azok, akik szeretnek, mert bár nagyon jó kapni, adni is jó, még gyerekként is. S közben Isten kimondhatatlan Ajándékára gondolunk...
