Az utóbbi időben

többet olvastam, gondolkoztam táplálkozás és egészség kapcsolatáról.
Sok mindent lehet olvasni a neten, könyvekben, úgy tűnik, mindenkinek igaza van.

Érdekes megfigyelni, hogyan változtak a családon belül is a táplálkozási szokások néhány évtized alatt. Mi okozta a változást, jó-e ez a változás?

Mostanában próbálkozok egy kis változtatással. Hetente legalább egy nap, de ha sikerül, akkor két nap is úgy próbálunk étkezni, hogy ne együnk állati eredetűt, vagy legalább húst. Ha nem sikerül az sem baj, de legtöbbször kivitelezhető és jó. Persze vigyázni kell, hogy akkor ne tömjük tele magunkat lekváral, makarónival. De ilyenkor eszünk finom egyszerű zöldséglevest, mákos makarónit sok mákkal (a mák nagyon jó a csontoknak), több gyümölcsöt, házilag készített gyümölcs- zöldséglevet, salátát, répát rágcsálunk, sárgaborsó, bab, lencsekrémet kenünk a kenyérre.

Ha lesz időm írok majd bővebben arról, hogy jutottam erre a döntésre.

Tengelic

Olyan kevés fajta madarat lehet itt a városban látni. Ma reggel egy füves helyen a verebek mellett valamivel kisebb szép madarakat láttam. Nem tudtam mi a nevük, itthon az "Állat és növényhatározó" segítségével megtudtam, hogy tengelicet láttam. Nem volt nálam fényképezőgép, így a wikipédiáról teszek be képet róla. De élőben sokkal-sokkal szebb.

A héten

vendégeket vártunk, 3 kislányt a szüleikkel.
Aztán mégsem jöttek, mert a lányok tatája meghalt. Még most sem jön, hogy elhiggyem, hogy már nem fogom itt látni, hallani ahogy szaval, felejthetetlen a mód, ahogy beszélt, viszonyult másokhoz. Az elmúlt években, míg nem otthon laktak nekem hiányzott, valahányszor Hunyadra mentem a gyülekezetbe. ...
Egy emlékeztetés, hogy az élet nagyon rövid, hogy itt kell hagynunk mindent...
Mível a gyerekek nagyon várták, készültek a lányok fogadására, elmondtam nekik, hogy miért nem jönnek most hozzánk a vendégek.
A kicsi fiúnk sok kérdést tett fel újra  a halállal kapcsolatosan. Mostanában, ha a halálról hallott, általában kérdezett. Egyes kérdések újra és újra előjöttek. Örülök, hogy válaszolhattam. Mert bármennyire nem szertejük, ez a legbiztosabb dolog az életünkben, s mindenkinek előbb-utóbb szembe kell vele nézni. S ha nem kellemes válaszolni olyan kérdésre, hogy: te is meg fogsz halni vagy mi együtt fogunk meghalni, -mégis ki kell mondja ezt egy kisgyerek - olyan jó, hogy van élő reménységünk, mert Jézus legyőzte a Sátánt és a halált és a szomorúságban van vígasztalás és remény.


S végül egy vers, ami emlékeztet engem.

Várani Zseni
Van úgy az ember...

Van úgy az ember, hogy gondolni sem mer
egy boldogabb holnapra már,
S az ucán úgy jár,
mint a lelket percről-percre koptató
roszdaruhában baktató: óramutató.

Reggel úgyis reggel lesz
Délben úgyis dél,
nyár után ősz, ősz után tél
este úgyis este.
Hát miért loholjon fáradt vézna teste
gyorsabban, mint az útját már nem kutató
roszdaruhában baktató óramutató.

Vasárnap után hétfő
hétfő után kedd lesz,
a szerda rút volt
csütörtök tán szebb lesz.
Aztán jön a péntek, s a szombat sem késik
s a vasárnapi pihenésig
semmi sem volt ami rosszabb mint a rossz.
Csak baktatunk az összeroskadásig
egyik nap olyan mint a másik.

A mennyei Órás fent az égboltban
kinek milliárd és milliárd órája jár
néha a csillagos pult mögött megáll
S elkattint egy-egy fáradt beteg rugót.
Ilyenkor itt lent a szél zúgóbb
S a fáradt, beteg rugóval
elpattan egy-egy fáradt beteg szív
mert itt a Földön minden: negativ.
Minden igen tehetetlenül küzd
a leküzdhetetlen "nem"-mel
S az ember gondolni sem mer
egy boldogabb holnapra már.
Csak jár: tik-tak, csak jár
Mint a lelket percről-percre koptató
rozsdaruhában baktató: óramutató.
Mert élete Jézus nélkül való!

Most még így

Eddig sose voltam ilyen nagy. Súlyban kb. annyit gyarapodtam, mint máskor, csak kicsit fennebbről indultam, tehát elmondhatom, hogy sose mutatott még ennyit a mérleg, ha ráálltam. Fáradtabb voltam, vagyok. Kiderült, hogy vérszegény is vagyok. A vaspótlást nem jól viseltem, ezért abba is hagytam. Viszont van, ami most jobb, mint máskor. Pl. egyetlen egyszer sem görcsölt a lábam, pedig nem ettem-ittam tejet, tejterméket, a kálciumszintem jó, kálciumot egyszer szedtem tíz napig, mert az orvos azt mondta "kell". Mondta többször is, de legutóbbi szüléskor azt hitték a gyerek feje lágya be van nőve, röntgenezték szülés után, nem volt teljesen benőve, de  nem szedhetett D vitamint egy évig. Talán most nem lesz ilyen gond. Terhességi vitaminokat se nagyon ettem, a baba mégis elég nagy és szerintem elég erős is, ahogy én érzem. Estére nagyon ki vagyok fáradva. Mostanában még volt járni, elrendezni valónk, épp csak túléltem a napokat. Nagyon szeretnék pár nyugis napot még, hogy pihenjek, összeszedjem magam, lélekben felkészüljek, pihenten mejnek szülni, mert már volt egy éjszakai szülésem fárasztó nap után, s nehéz volt. Bízom abban, hogy Aki eddig megtartott, gondunkat fogja viselni ezután is. Amúgy ezt tapasztaltuk az elmúlt hónapok alatt is.

Egyre

nagyobb vagyok
nehezebben mozgok
hamarabb kifáradok
közelebb a szülés idje
nehezebb gép előtt ülnöm
gyűlnek a le nem írt gondolatok
gyorsabbnak érzem az idő múlását