A héten

vendégeket vártunk, 3 kislányt a szüleikkel.
Aztán mégsem jöttek, mert a lányok tatája meghalt. Még most sem jön, hogy elhiggyem, hogy már nem fogom itt látni, hallani ahogy szaval, felejthetetlen a mód, ahogy beszélt, viszonyult másokhoz. Az elmúlt években, míg nem otthon laktak nekem hiányzott, valahányszor Hunyadra mentem a gyülekezetbe. ...
Egy emlékeztetés, hogy az élet nagyon rövid, hogy itt kell hagynunk mindent...
Mível a gyerekek nagyon várták, készültek a lányok fogadására, elmondtam nekik, hogy miért nem jönnek most hozzánk a vendégek.
A kicsi fiúnk sok kérdést tett fel újra  a halállal kapcsolatosan. Mostanában, ha a halálról hallott, általában kérdezett. Egyes kérdések újra és újra előjöttek. Örülök, hogy válaszolhattam. Mert bármennyire nem szertejük, ez a legbiztosabb dolog az életünkben, s mindenkinek előbb-utóbb szembe kell vele nézni. S ha nem kellemes válaszolni olyan kérdésre, hogy: te is meg fogsz halni vagy mi együtt fogunk meghalni, -mégis ki kell mondja ezt egy kisgyerek - olyan jó, hogy van élő reménységünk, mert Jézus legyőzte a Sátánt és a halált és a szomorúságban van vígasztalás és remény.


S végül egy vers, ami emlékeztet engem.

Várani Zseni
Van úgy az ember...

Van úgy az ember, hogy gondolni sem mer
egy boldogabb holnapra már,
S az ucán úgy jár,
mint a lelket percről-percre koptató
roszdaruhában baktató: óramutató.

Reggel úgyis reggel lesz
Délben úgyis dél,
nyár után ősz, ősz után tél
este úgyis este.
Hát miért loholjon fáradt vézna teste
gyorsabban, mint az útját már nem kutató
roszdaruhában baktató óramutató.

Vasárnap után hétfő
hétfő után kedd lesz,
a szerda rút volt
csütörtök tán szebb lesz.
Aztán jön a péntek, s a szombat sem késik
s a vasárnapi pihenésig
semmi sem volt ami rosszabb mint a rossz.
Csak baktatunk az összeroskadásig
egyik nap olyan mint a másik.

A mennyei Órás fent az égboltban
kinek milliárd és milliárd órája jár
néha a csillagos pult mögött megáll
S elkattint egy-egy fáradt beteg rugót.
Ilyenkor itt lent a szél zúgóbb
S a fáradt, beteg rugóval
elpattan egy-egy fáradt beteg szív
mert itt a Földön minden: negativ.
Minden igen tehetetlenül küzd
a leküzdhetetlen "nem"-mel
S az ember gondolni sem mer
egy boldogabb holnapra már.
Csak jár: tik-tak, csak jár
Mint a lelket percről-percre koptató
rozsdaruhában baktató: óramutató.
Mert élete Jézus nélkül való!