Napok óta

egy versike kezdő sorai jutnak eszembe, amit a gyerekeknek tanítottam, amikor kicsik voltak: "Augusztusban már a nyár/kissé őszben sántikál..."  Általában hűvösebbek a reggelek, rövidülnek a nappalok. Volt már ködös reggelünk is. Már-már itt az iskolakezdés ideje. A napokban mondta valamelyik gyerek, hogy már várja a következő nyári vakációt. Még ránk férne egy kis szabadság. Annyira kellett ez a pihenés, lazítás!

Sikerült kipróbálnunk a foltvarrást! Egyetlen-egy párnahuzatot készítettünk, csak kétféle anyagot használtunk és a foltok is elég nagyok lettek. Szeretnénk még folytatni, mert nagyon érdekesnak és szépnek találjuk a patchworkot.

Aztán, ha már vettünk szép anyagokat, készítettem pár mosható textil maszkot. Úgy néz ki sokáig kell még maszkot viselni boltokban, zsúfolt helyeken. Sokkal jobban érzem magam ha pamutból készült maszkot viselek.

Iskolás korom óta nem készítettem keresztszemes kézimunkát. Egyik nap kezembe került egy kézimunka, amit a mamám kezdett el, de mivel már nem látott jól nekem adta, hozzátűzött pár mintát, még tű is volt benne, belefűzött cérnával. Először csak arra gondoltam, hogy befejezem az elkezdett mintát a munka szélén. Aztán olyan jól esett ez a fajta pihenés, hogy lassan kivarrtam az egész terítőt és már újat tervezek. A gyerekek egyre nagyobbak így újra van időm ilyen aktiv pihenésre mint varrás, hímzés, kötés, horgolás s még ki tudja mi minden.

Ha nyár, akkor idő olvasásra. Igen én nem. Ha órákat szántam varrásra, akkor nem olvastam. Sok volt a "felolvasás" is. Ezen a nyáron Arthur Ramsone Fecskék és fruskák magyarra fordított tíz kötetét terveztük felolvasni. Már a kilencediknél tartunk. Többnyire én olvasok, de sokat besegített a férjem is, mert legkisebbem szerint, akinek felolvasunk, így is nagyon keveset olvasunk. Pedig ezek nem is olyan vékony olvasmányok. Legszebb élményem, amikor egy este, a gyerkek már pizsamában, négyen hallgattuk férjem felolvasását. Épp egy nagyon izgalmas résznél voltunk. Mi a két felnőtt és a legkisebb először olvastuk, hallgattuk a történetet, de a nagyobbak már ismerték mégis élvezettel hallgatták. Együtt izgultunk, örültünk, nevettünk. Akkor este, mitán a gyerekek elaludtak elolvastam magamnak a maradék fejezeteket, mert nagyon érdekesnek találtam. Aztán másnap persze hangosan is. Így hát magamnak sokkal kevesebbet olvastam, mint terveztem. Van egy listám a könyvekkel, amiket szeretnék elovasni. Ezen a nyáron nem rövidült, egyre hosszabb lett ez a lista.

A kert... hát nem ment valami jól. A paradicsomjaim elszáradtak, megbetegedtek. Ilyen nem volt még. Annyi paradicsomtő pusztult el! Épp csak hogy ettünk egy keveset. Bőven termett a laposbarack, van férges bio almánk, néhány körte. Terem a szőlő. A tök kikelt, de valószínű gyenge a föld, mert nem terem, illetve ledobta a termését. A bogyósok jól teremtek, én főleg az egresnek örültem, nagyon finom volt pirosra megérve.

Igyekszem eltenni ezt-azt télire. Mindent meg lehet venni, de én jobban szeretem a házit, amit én vagy anyósom és anyukám főzött be télire. Ma paradicsomot főztem be és padlizsánt (vinettát) sütöttem. Utóbbit a fagyasztóba teszem kisebb dobozokba, nagyon jó télen elővenni. Sajnos nem erősségem a téli eltevés s a félresikerült próbálkozások kedvemet szegték. Sokszor se időm, se energiám nem volt vagy nem volt módomban a megfelelő időben eltenni. Arra gondolok, milyen öröm elővenni télen a kamra polcáról a most eltett paradicsomot, lekvárt, vagy a fagyasztóból egy kis nyárra emlékeztetőt. Így jó kedvvel készülök a téle.

A kert dícsérete

Napfényes ízek egy hűvös, esős nyári napon.

A bogyós gyümölcsök nagyon egészségesek. Azt mondják róluk, hogy védenek a rák ellen, jó hatással vannak a májra, erősítik az immunrendszert és a listát folyathatnám... Minél sötétebb a színük, annál több bennük az antioxidáns. Mégis a fehér málna és a fehér ribizli íze nekem jobban tetszik. A finom érett kerti áfonya viszont megunhatatlan. Örülök, hogy egyre gyakrabban lehet már kapni a boltban is, mert kis kertünk kis, fiatal bokrai nem tudják eltartani a hat éhes szájat. :) Szeretem az áfonyában, hogy nem egyszerre érnek a bogyók, így hetekig van néhány szem friss áfonya. Úgy érzem, minden nap tudnék enni egy kis adag bogyóst a kertből. Csodálatos, éltető színek, ízek, aromák.

Paprikák a kertből.

Talán ha várok még, akkor megpirosodnak? Nem tudom. Ki kell azt várni.

Az esők után újra gyomlálni kell. Ebbe én hamarabb belefáradok, megunom, mint a gyom.

A kert gondozása nem is olyan könnyű. A szépen indult uborkát nem locsoltam eléggé a nagy melegben, kicsit megszenvedte. Remélem a mostani esőtől és hűvöstől kicsit helyrejön. A menta meghódította az epres részt s a szőlők közét. Szóval, ha szép kertet látok, hát megcsodálom. S míg az enyém olyan lesz, mint szeretném, csodálom a növények élni akarását, s hogy a legjobban nyújtják a körülményekhez képest. Hálás vagyok minden terményért s hogy láthatom hogyan nőnek, érnek s néha gondozhatom.

Nem csak a hasznáért, a szépségért is öröm a kert. A nyáriorgona finom illata vonzza a lepkéket. Gyakran látunk itt szebbnél szebbet, kardfarú lepkét, nappali pávaszemet s egyebet.

S ha kiülhetek nagy melegben az árnyékra olvasni, az nekem pihenés a javából.

Vihar előtt

Az élmúlt napok melege után,  ma délután szinte fáztunk kint. Mintha vihar készülne. Mit tehet vihar előtt, akinek kertje van? Körbejár, néhány gyomot kihúzgál, ami ehető leszedi. Hála Istennek, itt eddig nem tett kárt az eső, a jég s egyéb a kertben.

Ez még a tegnapi nagy melegben szedett körömvirág. Gyönyörű, megunhatatlan. Majd' minden teába kerül egy-két virág.

S mit tesz, akinek cicája van? Cicázik. Kóborló tekergőt egyszer már a szomszéd utcából szedtük össze. 

Gyűjtöm teának

a mentát, a cirtomfűvet, a csalánt, a kakukkfűvet, a körömvirágot.

Szeretem...

a nyarat...

a pirosló szamócával

a nyíló virágokkal

a napfényben gyorsan száradó ruhákat

a holnap ígéretét

a növekedést

az érlelő meleget

Hálás vagyok a kertből szedett finomságokért, málnáért, eperért, paprikáért, uborkáért.

... s még gyomlálni is jó egy kicsit, kikapcsolódásként.

Kitartóan

gyönyörű, meleg nyaralási idő van.
Érlelő meleg vagy talán kiszárító? Öntözni kell. Hála a vízért.
Kellett mulcsnak a fű, ezért legutóbb a lehető legrövidebbre nyírtuk. Tapasztalatlanság és meggondolatlanság volt. Utána azt hittem kiszárítja a nagy meleg, minden nap locsoltunk. Így is látszik, hogy itt-ott majd elszáradt. Igaz, hogy nyírás előtt pár napig nem is volt alkalmunk locsolni, főleg elől. De majd csak jön az ősz, a hűvösebb s hátha rendbe jön.

Érik szépen a paradicsom, a paprika, uborka. Egy nap kíváncsiságból megmértem, 800g uborka, 980g paradicsom  ért be, utóbbiak közül egyik 380g. Nagyon örülünk mindannak, ami itt terem. Persze nem szedek be mindennap ennyit, sőt van, hogy semmit, de ez egyre ritkábban. S eszembe se jut fényképet készíteni, mert épp étkezés előtt megyek ki valami frisset szedni, behozom, megmosom s már esszük is egy részét. Azt hiszem gyerekkorom óta nem ettem ilyen frisset.

Főztem be paradicsomot télire. De még szeretnék eltenni. Próbálkoztam uborka eltevéssel is. Ezt már évek óta édesanyám végezte el helyettem, de már egyik gyerek se pici, így illene átvenni ezt a munkát tőle. Zakuszkát szeretnék még eltenni. S egy kis szilvát ősszel.

Tavasszal két csupasz szőlővesszőt tettem itt a földbe, egy sötét szemű szőlőtőről, amit a legkisebbünk nagyon szeretett. Ahogy lelkemre kötötték igyekeztem locsolni majdnem minden nap. Sokáig csak egy levele volt, aztán egyszer csak új levél jelent meg rajta és elkezdett nőni. Nagyon örülök neki. Tudom enni róla csak 3-4 év múlva lehet. De olyan szép rácsodálkozni, látni az élet csodáját ilyen közelről.

Kicsit laza volt a július, olyan pihenős, nem kellett vetni, palántázni. Csak élvezni a termést és persze néha gyomlálni s locsolni. Lassan gondolkozom, hogyan legyen ősszel, meg majd tavasszal. Milyen növényeket szeretnék és hova, hogyan alakítsam a kertet? Tudom szeptembertől újra kevesebb időm lesz a kinti munkákra.

Nem fogom elfelejteni, de azért leírom, hogy volt egy szép rövid hétvégénk gyerekeink nélkül. Ez azért jelentős, mert már van vagy két pár éve, hogy gyerekeket nagyszülőkre hagyva elmentünk volna. Vonatoztunk és autóztunk. S egyszer azért elővettem s végignéztem a gyerekek képeit a nálunk levő kütyükön. Nagyon jó volt, régi emlékeket felidéző s rokonlátogató. Ezért is hála.

A nagy meleg

elmúlt. Ma kellemesen hűvös volt. A múlt heti meleget főleg nyers ételek fogyasztásával próbáltam átvészelni. Érzem magamon az idő múlását. Nincs semmi súlyos, csak más mint 15-20 éve. Ma egy hete csak vonszoltam magam, kicsit meg is ijedtem. Egy kis pihenés és 24 órán át csak nyers zöldség, gyümölcs csodás hatással voltak rám. Jobban lettem, elmúlt a fáradtságom, szerintem az arcom is simább lett, s következett a lekvárfőzés, kompót eltevés, sok dinnye evés, néha egy fagyi. Örülök a sok friss gyümölcsnek, zöldségnek, sok szép színnek, a hosszú (de már rövidülő) nappaloknak, hogy csak úgy kiülhetek a lépcsőre nézni az eget, hogy mezítláb járhatok a fűben, hogy olvashatok még meséket, játszhatok a gyerekekkel ország-várost vagy csak labdásat. Nem tudom minden kérdésükre a választ, de kereshetjük együtt a választ. S tanulhatok is tőlük.

A gyerekek már alszanak. Az asztalon tempera, színes ceruzák, filcek, meséskönyv, befejezett és befejezetlen rajzok, két társasjáték, amit kár elpakolni, hisz holnap újra elő kell venni. Az ágyon a hátat kitámasztandó két párna, egy gyermekatlasz és a nagy világatlasz, a képes gyermekenciklopédia, egy könyv a világ állatairól, két nagyobb képes meséskönyv és két bogyó és babóca, egy lepkeháló, pár filc és ceruza, mindez nagyszerű összevisszaságban, mintha most mentek volna el s mindjárt újra visszajönnek folytatni amit elkezdtek. Ha szépen elteszem, reggel pizsamásan itt keresik majd, hogy folytassák, ahol abba kellett hagyni ma este a fogmosás, pizsamába öltözés miatt...

Az eső után a kertem újra tele van gyommal. Kezdhetem elölről a kitépésüket. Jó lenne elővenni a kapát is.
Érik a paradicsom, a paprika. Van bőven uborka. S ha locsoljuk, az eper is terem. Az egyik rózsa levelét zöld hernyók támadták meg, a friss hajtásokat leették. A karalábé fejesedik. A káposzta, brokkoli próbára teszi a türelmem, akárcsak a futóbab.

Első uborkáink.

Paradicsom.

Karalábé a saláta között.

Áfonya, a vadon termő. A nemesített áfonyából nem lett lekvár. Pocakba, joghurtba, tortára, fagyasztóba került.

Finom, gyerekkoromra emlékeztető ízű, zamatos barack, pocakba, lekvárba, kompótnak.

Szeretem a zöldet sárgával, narancssárgával. Olyan frissítő.

Eper. Valaki körbejár egy tálkával s leszedi a már érett szemeket. Kivéve a legkisebb, aki helyben megeszi, miközben hangosan megjegyzi, hogy az övé. Szemmel tartom, hogy legalább megmosva egye, de próbálom megelőzni s valakit előtte kiküldeni az eprekért. Ő akkor is keres s a majdnem érettekkel egészíti ki a részét.

Játék bent, ha kint túl nagy a meleg.

Kicsit olyan most

nekem, mintha szabadságon lennék. Újra fáj a hátam, első nap alig tudtam mozogni. Most már jobban vagyok, de nehéz hajolni, emelni, tenni-venni, de legalább tudok fájdalom mentesen járkálni s persze ülni, de leginkább feküdni ( :D ). Kicsit lelassult az élet körülöttem, mert nem tudom elvégezni a dolgom, a gyerekek segítenek, kivenni az edényt az alsó fiókból, s a legtöbb nyújtózkodós, hajolós mozdulatot is rájuk bízom. S persze van időm írni.

Az éjszakai vihar lefektette az egyik paradicsomot, ami nem volt jól kikötve. Még a paradicsom kötözését is tanulni kell. :)
Amúgy remélem ebben az hónapban már ehetünk paradicsomot a kertből.

A körömvirágkrém nagyon jó. Használom.
Teának valót is szedtem, itt szárítom, közben teszek is egy-egy virágot az esti, reggeli teába. Nagyon szép a körömvirág virága, főleg a narancssárgák tetszenek. Nagyon jól mutatnak, hisz itt nálunk sok a zöld és a barna.

Szerettem volna egy kis fűszernövényes részt a kertbe. Nem sikerült. A csombor nem kelt ki vagy kikelt és nem ismertem fel ezért kigyomláltam. Egyetlen csombor van a kertben, kicsit távolabb attól a helytől ahová a magokat szórtam, a mogyoróbokor tövében. Nem is ismertem fel, más szólt, hogy az csombor.
A metélő hagyma ki se kelt.
Nem is vásároltam fűszernövényeket, mert nem tudtam, hová is tegyem őket. Ezt is jól át kell gondolni. Egyelőre menta, kakukkfű és bazsalikom van a kertben. Kamilla is pár szál, de azt nem szedtem le teának.

Petrik Adrienn egyik könyvében olvastam, hogy a bazsalikom egy hajtása vízbe téve tíz nap-két hét alatt gyökereket fejleszt és földbe téve új bazsalikom növényünk lehet. Vetettem bazsalikomot, de biztos nem gondoztam megfelelően, mert nem lett belőle semmi. Így aztán nem rég vásároltam egy növényt, amit a paradicsomrengetegem sarkába ültettem ki. (Valaki tudja: áttelel kint vagy jövőre új növént kell szereznem?) Abból leszakítottam egy hajtást, vízbe tettem, kíváncsíságból. S láss csodát, micsoda élni akarás van a kis növényben: gyökereket növesztett, s lett egy új bazsalikomom.

Egyelőre egy cserépbe tettem, s bent tartom, így könnyebb locsolnom, s majd kiültetem valahová egy paradicsom mellé, mert úgy olvastam, hogy jót tesz a paradicsomnak a bazsalikom közelsége. A petrezselymet és körömvirágot is szereti maga mellett a paradicsom. Sajnos a petrezselyem nem megy jól nálam. De még fogok próbálkozni.

A paprikák, melyeket magról neveltem, elég szerencsétlenül néztek ki, kiültetéskor is elég kicsik voltak, sokáig nem nőttek, most mégis reményt keltőek. Jót tett nekik a tövük körül a fűnyesedék. Nem kapálom, mert azt olvastam, hogy elég fent vannak a gyökerei, könnyen meg lehet sérteni. A gyomokat kihúzogatom mellőlük és mióta tettem a fűnyesedéket, nem is gyomozódik már úgy, a földje se szárad ki olyan hamar, a locsolás is többet ér.

Virágzik az uborka is, s már láttam itt-ott kicsi uborkát is.

Sajnos nem mindennel dicsekedhetek.
Az édesanyámtól kapott málna gyengén megy, levele foltos. A vásárolt málnákból csak az egyik fajta marad meg, nem locsoltam eleget, keveset termett, de az finom nagy szemű málna.
A petrezselyem nagyon gyengén nő, három különböző helyen is próbálkoztam vele a kertben, legjobban a paradicsom mellett megy, de nincs egy jó csokorra való, épp csak szedegetek pár szálat az ételbe, amikor kell s nincs piaci.
A kapor is gyengén megy, alig kelt ki, s ami kikelt is gyenge. Még akarok vetni egy sort az uborka mellé, hátha őszig kikel. Elég sok kaprot szoktam használni, idén nem tettem egyáltalán a fagyasztóba.

Láttátok az égen a Vénuszt és Jupitert? Közel állnak vagy inkább álltak egymáshoz. Mind néztem, milyen érdekes az a két fényes csillag már sötétedés előtt! Aztán egyszer megkérdeztem az uramat s másnap küldött egy linket, amitől 'megvilágosodtam'. Kár, hogy nem kérdeztem hamarabb. Jó megnevezni a dolgokat.

Búcsúzóul egy rózsás kép, most nyílnak. Próbálkozom a rózsaszörppel. Még nem volt nagy sikerem, bár iható volt.

Fokhagyma

a kertünkből. Utamban volt, gondoltam elég rosszul néz már ki, elszáradt a levele, eléggé elhanyagoltam, nem locsoltam, gondoltam kihúzom, ne árnyékolja a száraz levele az epret. S erre mit találok a földben? Szép nagy fokhagymafejeket. Egy-egy gerezdből milyen csoda lett a földben! Nagyon örülök, hisz mindennel csak próbálkoztam, lássam mi lesz. S van ám mit látni! Hála érte.