A kenderről egy s más

Nem sokat tudtam a kenderről. Nem tudom, botanika órán mit tanítottak nekünk vagy én hol jártam gondolatban, illetve most azt mondom, hogy a tanáraim nem tudtak motiválni, érdeklődésemet felkelteni, latin nevekkel traktáltak kilencedikben, pedig lett volna sok érdekes tanulnivaló... Na, de azért annyival maradtam, bár inkább olvasmányaimnak köszönhetően, hogy a kender haszonnövény, szálából ruha készül.
Aztán úgy 2-3 évvel ezelőtt J. tatája beteg volt, legyengült, lázas volt és az orvosok nem tudták mi a baj. A falubeli öregek segítettek, mégpedig kenderteával. Most az én egyik tatám beteg, az orvosok nem tudják honnan a láz. Eszembe jutott, hogy ki lehetne próbálni a kenderteát. De honnan kendermag? Mert nem nagyon lehet találni. Miért? És mire jó még a kender? Újra a neten kerestem rá a kenderre és persze érdeklődtem a kendertea felől is.

Tehát a kenderről:

A kender (Cannabis, illetve Cannabis sativa, azaz a „hasznos kender” – cannabis: kender, sativa: hasznos) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növénynemzetsége, illetve faja.
Elterjedése, élőhelye: Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Meleg éghajlaton bárhol megterem; az egyes fajtákat az Óvilág különböző részeiről származtatják.
Tulajdonságai, leírása: Lágyszárú, egyéves, általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású.
Fő fajták : Egyes botanikusok szerint a Cannabis sativa egyetlen faj, aminek többi változata, illetve alfaja (például Cannabis sativa var indica, vagy Cannabis sativa spp. indica). Vad változatai 2–3 méter magasra is megnőnek. Könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, 3-11 ujjú fogazott leveleiről. A Cannabis sativa mellett ismerünk más kenderfajokat is, például a (gyakran indiai kendernek nevezett) Cannabis indicát vagy a Cannabis africanát. A Cannabis ruderalis Kelet-Európában is honos fajta, amely apró termetével és nappal hosszától független virágzásával tűnik ki a többi fajta közül.

A kender mint haszonnövény:
A kender az egyik legősibb ipari növény. A kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A kőkori hálós halászat maradványai alapján megállapítható, hogy a fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás. A kínaiak már i. e. 2800 évvel is jól ismerték, szöveteket és köteleket készítettek belőle, a japánok és mongolok már a pamut megismerése előtt felhasználták. Dél-Európában Hérodotosz idejében (az i. e. 5. században) ismerték. Észak-Európába a szkíták hozták be i. e. 700 körül.
Hazánk területén közel 9000 éve termesztik a kendert. A magyarok is már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját. Ezt bizonyítja a kender, csepű, szösz szavaink török eredete.

A kender elsődleges megmunkálása
A kender elsődleges megmunkálása a lenével azonos: feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ), törés és tilolás

Textilipari felhasználás:
A kender fontos textilipari nyersanyag is. Rostjai erősek, nedvességnek jól ellenállnak. Műszaki szövetek, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kárpitoskellékek, kötelek, zsinegek stb. készülnek kenderfonalból. A kenderkócból szintén fonalat fonnak, de ez csak alárendeltebb célokra használható.
A gyártási melléktermékek hasznosítása :
A nem fonható kenderkócot tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt.
A kendermagból kisajtolt olaj étolajként, kence gyártására vagy szappan és kozmetikai cikkek készítésre is használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra is alkalmas.
A pozdorjából cellulózt, papírt és hőszigetelő lapokat gyártanak.

A kender mint gyógyszer:
A növény több mint 60 kannabinoidot anyagot tartalmaz, füvészkönyvekben gyakran említették, mint „minden bajra enyhülést adó gyógyírt”. Az USA (és más országok) gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni kender kivonatot, mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita a növény gyógyászati célú alkalmazása körül; a cannabis több orvos véleménye szerint alkalmas (többek között) a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő táplálkozási nehézségek kezelésére, illetve a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomás csökkentésére. A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelő oldal nyomására ma az orvosok az USA több államában kísérleti jelleggel írhatnak fel cannabist a betegeiknek.

A kender mint kábítószer:
A szárított, megtermékenyítetlen (termős) kendervirágzatot hívják marihuánának. A leginkább elterjedt fogyasztási módja a cigarettába sodrás, a jobban éghetőség kedvéért gyakran dohánnyal keverve. Ez az úgynevezett „joint”.
A kender gyantája összegyűjtve, préselve nevezhető hasisnak, színe az egészen zöldtől az aranybarnán keresztül a majdnem feketéig változhat, tisztaságától és az előállítás módszerétől függően.

Forrás: wikipedia

A kender mint kábítószer nem érdekel, de eddig ezt így nem tudtam, mármint, hogy a kenderből kábtószert is lehet előállítani. Régen falun minden háznál volt kender - azt monják. És sok mindenre használták a teáját: gyengeségre, mindenféle lázra, mág tüdőgyulladásra is.

A Magyar Néprajzi Lexikonban is érdekes dolgok olvashatók a kenderről, kenderáztatásról,   kendermagcséplésről, kendernyövésről, kendertisztításról s egyebekről.


A terra.hu oldalon azt írja a kenderről, hogy

Mindenütt megtalálható szántóföldi gyom.

A http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nkender.htm oldalról:

Biológiai jellemzése:

Gyökérzet. A kendernek fejlett gyökérzete van, amely azonban a föld feletti részekhez viszonyítva kicsi, ezért tápanyagokban gazdag talajt kíván.

 Szár. Alaktanilag lágy szár, amely a vegetáció végére - különösen tág térállásban - erôsen elfásodik. Szára fás szövetbôl és háncs-szövetbôl áll. A háncsszövet háncsrostokat tartalmaz. A szár magassága /1-4 m/ igen sok tényezôtôl függ. A fontosabb tényezôk a következôk: földrajzi alakkör, a fajta, az ivar és az állománysûrûség. A szár vastagsága és elágazási hajlama is hasonló tényezôktôl függ, fôleg az ivar és a tenyészterület határozza meg.

 Levél. A kender levele ujjasan összetett. A levelek alakja és színe fajtához kötött tulajdonság.

 Virágzat és termés. A kétlaki kendernél külön növényen foglalnak helyet a hím /porzós/ és a nô /termôs/ virágok. A hím virágzat bogernyôs fürt, amely a virágzati fôtengelyen helyezkedik el. A nôvirágzat bogernyôs füzér, amelyek a levelek hónaljában vannak. A kender idegen termékenyülô, szélporozta növény, de egylaki formái öntermékenyülésre is képesek.

 Termése makkocska, amelyet a gyakorlatban magnak nevezünk. Színe - fajtától függôen - változó, tompafényû, márványozottan barnásszürke, szürkészöld, stb. Alakjuk, nagyságuk eltérô. /Ezermagtömegük 15-25 g között váltakozik./

 A kender hím- és nôegyedei között morfológiai és élettani különbségek vannak. A hím kender finomabb felépítésû, sûrû és ritka állományban egyaránt nagyobb szármagasságot ér el, mint a nôkender. Tenyészideje is kevesebb. A nôkender jellemzôi: az elágazó, alacsonyabb és vastagabb szár, valamint a nagyobb rosttermés.

Éghajlat, talajigény és vetésváltás

Éghajlatigény. A kender csírázásához alacsony hômérséklet is elegendô, már 1-2 0C-on csírázásnak indul. Zavartalan növekedéséhez meleg és párás idôjárást igényel. A szárazságra különösen a fejlôdés kezdetén érzékeny. A hosszabb ideig tartó szárazság hatására szára alacsony marad. Különösen virágzásig: július második felének idôjárása jelentôs a rostkendertermés mennyiségére és minôségére.

 Hazánk idôjárása mindenütt megfelel a kender termesztésére, de az ország déli része - fôként a Dél-Alföld - melegebb éghajlata a legalkalmasabb.

 Talajigény. A kender a talaj, fôleg az altalaj minôsége iránt igényes növény, ezért fô termesztési körzeteit a talaj minôsége határozza meg. Talajigény vonatkozásában különbség van a rostkender és a magkender között. A rostkender termesztésére legalkalmasabbak a tápanyagokban gazdag, mélyrétegû mezôségi talajok, folyami öntéstalajok, valamint a nem túl kötött réti agyagtalajok. Termeszthetô a rostkender láptalajokon is, de itt a rost minôsége - fôleg a szakítószilárdsága - erôsen kifogásolható.

 A magkender termesztésére fôleg a láptalajok és a hordalék öntéstalajok alkalmasak.

 Vetésváltás. A kender az elôveteményekkel szemben nem igényes. Tápanyagokban gazdag talajon önmaga után több éven keresztül is termeszthetô. Legjobb elôveteményei a pillangós virágú növények és a gyepek. Jó elôvetemények még az istállótrágyázott kapásnövények is, de nálunk leggyakrabban két gabona közé szokott kerülni.

Hú! És akkor így olvasgatás közben eljutottam odáig, hogy könnyű drogok legalizálása -nahát, erről hallottam, de lemaradtam babázás közben. Pl. ezen az oldalon vannak olyan infók, amikhez nem értek, nem tudtam átrágni magam rajtuk, de ha már idáig jutottam, utánna kell olvassak, amint lesz időm.

A kendert élelmiszerként is lehet használni, mert magja fehérjéket és értékes olajokat tartalmaz, zabkásához hasonlóan fogyasztották, magolaját margarin gyártásához is lehet használni.

Nagyon régen a magból nyert olajat bőrön levő gyulladások gyógyítására használták, regeneráló, hashajtó, vízhajtó hatásáért használták. Volt ahol fájdalomcsillapító hatásáért használták, pl. szüléskor. Ma az alábbi hatásterületeken jók a tapasztalatok:
- Különösen az idegalapi (neuropatikus) fájdalommal járó krónikus betegségek tüneteinek csillapítása (pl. sclerosis multiplex)
- A menstruációs görcsök enyhítése
- Ízületi gyulladással járó tünetek enyhítése
- Epilepszia
- Parkinson-kór
- Glaukóma (zöldhályog)
- Depresszó
- Ízületi gyulladás
- Psoriasis
- Bőrgyulladások
- Köhögéscsillapítás
- Dystónia (izomtónus rendellenesség)
- Sportolás utáni izomregenerálásban
- Hatásos száraz bőr kezelésére
- Csökkenti a koleszterinszintet.
- Csökkenti a vérnyomást és javítja a vérkeringést.
- Javítja a szervek működését, az immunrendszert.

Azt találtam még, hogy az összetört kendermagból főzőtt tea kihajtja a vesekövet. (itt)

J. tatájának lázra így adták: 2 kanál összetört kendermagra 250-300 ml vízet öntöttek, 15 perc után leszürték és az így kapott 'teát' lassan, kortyonként kell meginni. A megmaradt magot még egyszer fel lehet használni, de akkor valamivel többet kell hagyni állni.

Kerestem kendert. A gyógynövényárusok furcsán néztek, mikor kendermag után érdeklődtem. Végül a "plafar"-nál kaptam, hántolt kendermagot. Teáját még nem próbáltunk, ill. talán most kipróbáljuk. A kendermag íze a dióékoz hasonlít, finom (kóstoltam). Egy gond van, városunkban a plafar bezárt. Kell keressek máshol.