Nem tudok betelni a kikeleti bangita illatával. Virágba borult a kajszifa. Szép, de kissé korai, mert még leviheti egy fagy a virágokat és akkor megint nem ehetünk napsugárízű kajszit. Sokkal zamatosabb a piacinál. A kerítés tövében mindenfele kék és fehér ibolyák illatoznak. Nyílik a nárcisz, a jácszint. Bújik a tulipán. Apró finom sóskalevelek nőnek a fügefa alatt Az évelő spenót levele is finom. A barna kerítés előtt szinte ragyognak az aranyeső sárga virágai. Felér egy terápiával kimenni a kertbe. Most már tényleg az utolsó pár zoknit kötöm. Ideje a kerttel is törődni.
Jó lenne a könyvekhez is visszartérni. Sok olvasnivalóm van.
Itt még nem említettem a tavalyi év egyik nagy olvasmányát. Évek óta néztem a polcon a könyvet, de olyan vastag és elég apró betűs is volt, hogy mindig elhalasztottam. Nyár elején kezdtem el olvasni, majd egy hosszabb szünet után késő ősszel fejeztem be.
Eric Metaxas: 'Bonhoeffer. Pásztor, mártír, próféta, kém.' Vastagsága ellenére olvasmányos. Nem csak életrajz, de korrajz is, bemutatja a második vilgháború előtti és alatti németországi viszonyokat és nem csak. Mindezt akkor olvastam, amikor október 7. után szerte a világon újra hihetetlen erőre kapott a zsidók elleni gyűlölet. Erről szóltak a hírek, erről szólt a könyv, amit olvastam. Fura érzés volt. Sosem értettem, hogyan lehetett egy értelmes emberekből álló országot így belevinni a gyűlöletbe. A könyvet olvasva értettem meg, milyen nyomás nehezedett az egyházra, milyen nehéz idők voltak azok. Milyen nehéz volt emberségesnek maradni. Nem akarom említeni a borzalmakat, amikről olvastam. Példamutató az az elszántság, amivel Bonhoeffer szolgált, ahogy kitartott meggyőződése melett, hogy nem választotta a könnyebbik utat. Már miután elolvastam a könyvet, egy a Bonhoeffer életét, teológiáját kritizáló cikkre akadtam. Azt hiszem mindenkit lehet kritizálni, hisz itt még nem értük el a tökéletességet. Mégis jó alázattal, megértéssel nézni, olvasni azoknak az életrajzát, akik nehéz időkben vállalták a kitartást, a szenvedést azért, amit hittek. Azt hiszem nem szabad kiragadni a szavakat a körülményekből melyben íródtak. Annyira emberi, ahogy elénk tárja az író Bonhoeffer harcait. Olvashatunk részleteket leveleiből. Nehéz időkben nehéz döntéseket kellett hoznia. Az életrajz kedvelőknek ajánlom ezt a könyvet. Rám pedig még vár pár Bonhoeffer könyv, hogy elolvassam őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?