Megfázás és egyebek, avagy olvasni jó

Bennünket sem került el az őszi influenza. Az újságban már azt írták, hogy csökkenőben van az új megbetegedések száma, amikor hozzánk is elért az őszi megfázás.  

Már az első tünetektől kitartóan ittuk a finom meleg teákat. A gyerekorvosnő már régen felhívta a figyelmemet, hogy ilyenkor sok meleg teát itassak a gyerekekkel. De akkoriban a gyerekek nem nagyon akartak teázni. Most, hogy megnőttek, már nem kell kérlelni senkit. Orrcsorgásra, köhögésre: C-vitamin és meleg tea. Már árulnak teát torokfájásra, orrcsorgásra, köhögésre, immunerősítésre. De magam is készítettem teakeveréket megfázás esetére, kakukkfűvel, hársfavirággal, bozdavirággal, fenyőrüggyel, útifűvel, citromfűvel, zsályával, csipkebogyóval, kamillával és az elmaradhatatlan mentával. Nagyon szeretjük a mentateát. S bár nem szeretem a csípős ízeket, most mézes reszelt gyömbért is ettünk. És persze fokhagymás pirított kenyeret. 

A C-vitaminról Szent-Györgyi Albert jut eszembe. Nemrég láttam egy könyvet, amelynek ő volt a borítóján. De a cím! Bizonyára tévedés - gondoltam. Ez nem lehet... vagy mégis? Ez a kíváncsiság vett rá, hogy elolvassam Wisinger István: A Nobel-díjas kém című könyvét, annak ellenére, hogy a Neumann Jánosról írt könyvét kicsit nehezen olvastam. Hogy milyenre sikerül a találkozásunk egy könyvvel, több tényezőtől függ: a könyv témája, stílusa, érdeklődési körünk, előzetes ismereteink, lelkiállapotunk, hangulatunk, hogy csak néhányat említsek. Ez a találkozás most jól sikerült. Talán azért is, mert nagyon keveset tudtam Szent-Györgyi életéről. A könyv dokumentumregény, de mégsem olyan nehezen olvasható, mint amire vártam. Megismerhetjük, milyen volt Szent-Györgyi  mint tanár, kis betekintést kapunk a magánéletébe, és megtudhatjuk, hogyan került a politikába. Örülök, hogy elolvashattam. Nehéz időkben érdekes élni. 

"A vitamin olyan anyag, amely akkor okoz betegséget, ha nem eszik meg."

"Döntenem kellett, hogy melyik oldalon állok. És ez azt jelentette tulajdonképpen, hogy nem én vetettem magam a politikába, a politika tört be az életembe azzal, hogy zsidó diákjaimat és barátaimat üldözték."

"Én ezt a háborút mély pesszimizmussal néztem. Nem tudtam olyan kimenetelét találni, amely számunkra kedvező lehessen. 1939-ben felvázolt helyzetképemben olvashatják: akár a német, akár az angol vagy az orosz koncepció győz, én azt másnak, mint a magyarság súlyos megpróbáltatásának nem tudom elképzelni. Nemcsak a háború pusztításától: megszállásoktól, bombázásoktól, a legjobbak elhurcolásától féltem azt, amit eddig csináltunk, sokkal inkább a háború utáni rendezéstől."

"Lett egy csoportom, szerveztük a Hitler ellenes és egyéb ellenállást is. Nagyon óvatosnak kellett lennem, mert az egész ország tele volt kémekkel. Minden második ember náci kém volt. Halálos fenyegetéssel még tisztességes embereket is arra kényszerítettek, hogy titokban nekik dolgozzanak."

A zsidók helyzetéről így ír: "Csak meghatározott időben mehetnek vásárolni, nem tarthatnak telefont, rádiót, magánautót vagy motorkerékpárt. Bankszámláikat befagyasztják, értéktárgyaikat elkobozzák, élelmiszeradagjaikat csökkentik."

Nehéz időkben nehéz döntéseket kell hozni, kockázatot kell vállalni. Örülök, hogy most már nem csak a C-vitamin jut eszembe ha Szent-Györgyi Albertre gondolok.

Olvasni pihenés

Ma egész nap borús, esős idő volt. Azt hiszem, elmúlt az őszből az a rész, amit nagyon szeretek: napsütés, meleg, színes levelek.

Még több mint egy hónapig rövidülnek a nappalok. Ilyenkor jön el bekuckózás ideje: egy finom meleg tea és egy jó könyv.

Egyik nap, mikor fáradtnak, erőtlennek éreztem magam, pihenés közben belelapoztam egy itt hagyott könybe. Illett a borús hangulatomhoz. (Így kerülnek elolvasásra olyan könyvek, amelyekről nem hallottam és soha nem is terveztem elolvasni.) Norvégia, november, hideg, sötét, gyerekek, kalandok. Csak néhány oldalt olvasok, gondoltam. De a cselekmény magával ragadott. Örömmel olvastam Holger Klaewer: Borre és a jegesmedvecsempészek című könyvét. Milyen egy olasz, meleget szerető fiúnak fent északon élni? Hogyan kerül egy jegesmedve északról le Olaszország legdélibb állatkertjébe? Csempészek. Félelem. Imák. Kalandok. Barátság. Ifjúsági regény evangéliummal fűszerezve. Olvasás közben újra azon gondolkoztam, mi az evangélium lényege? Hogyan lehet röviden elmondani úgy, hogy minden fontos dolog benne legyen? Ebben a könyvben is megfogalmazza az író az egyik szereplő által röviden a lényeget. Én hiányoltam, hogy a feltámadásról nem esett szó. Mikor a filippi börtönőr érdeklődik Pál apostoltól arról, hogyan lehet üdvözülni, rövid és tömör választ kap: Higgy az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülsz. Mégis, hitünkben szorosan összakapcsolódik Jézus halála és feltámadása. Nem elég csak az egyikben hinni. Ez az egyetlen kritika fogalmazódott meg bennem olvasás közben, hogy nem esett szó arról, hogy Jézus feltámadt. Ettől eltekintve, a regény tele van kalandokkal, váratlan fordulatokkal. Izgalmas és vidáman vicces. Kikapcsolódásra pont jó.

Pár nap alatt lekopaszodtak a fák. Elmúlt a napsütés. Megérkezett az aprószemű, kitartó őszi eső. Kell ez is, mert ahol nem locsoltam, ott nagyon száraz a föld. Így most életre kelnek a dughagymák. Várom, hogy a borúra újra derű jöjjön s sétálhassunk a hideg napsütésben.

Emlékezés

Ősz

Egyre gyakrabbak a ködösek reggelek. Lassan a fák is őszbe öltöznek. Behoztam pár növényt, hogy meg ne fázzanak. Remélem, kibírják a telet kissé sötét, északi tájolású lakásunkban. Két citromfa és egy leander már belepusztult a fényhiányba az elmúlt évek során. Az aloe, a babér, a fikusz eddig átvészelte bent a telet. Most fűszerekkel is próbálkozom: egy cserépben majoránnát, egy másikban bazsalikomot hoztam be a konyhába. Jó lesz néha egy-egy friss levél. Két csípős paprikát is megpróbálok áttelelteni, mert tele van bimbókkal, kis éretlen paprikákkal.

Újra elkezdtem teázni. Néha gyógyteát iszom. Bolti teából is van kedvencem. Mégis a legjobban a saját teakeverékemet szeretem. Ebben van, amit én gyűjtöttem, szárítottam, van, amit vásároltam. Minden alkalommal kicsit más lesz az íze, mert nem mérem a hozzávalókat, azt teszek bele, ami épp kéznél van. Az ötletet egy ajándékba kapott finom teafüves zacsi adta, ami az ajándékozó saját gyűjtése volt. A napokban készült új teakeverék: menta, citromfű, akácvirág, bodzavirág, kamilla,  hársfavirág, rózsaszirmok, levendula, zsálya, körömvirág,  egy kis csalánlevél, egy kis rooibostea, egy csipet köménymag. A korán sötétedő estéken - és nem csak este- jól esik egy finom tea mellett olvasni, gondolkozni. 

Helló október!

Érezhetően itt az ősz. Ma reggel 2 fokra ébredtünk. Frissítő hideg. Be kell költöztetnem pár növényt, ami nem bírja a téli hideget. Reggel a fűtés is beindult egy kicsit. Már néhányszor kénytelen voltam zoknit húzni a lábamra bent a lakásban s a rövidnadrágokat is eltettem.

Nagyon szeretem az őszi napsütést. Örömmel megyek el gyalog a legközelebbi boltba vásárolni pár épp szükséges apróságot. Szeretem az őszi almákat. Ha édesre vágyom, kilépek a kerítés melletti szőlőhöz. Részben megdézsmálták a darazsak, de maradt még friss, finom szőlő nekünk is.

Egy időre eltanácsoltak a kávétól. Pedig már-már rászoktam a délelőtti tejeskávéra.

Most valami mást próbálok ki. Délelőtt készítek magamnak egy pohár zöldárpa port. Legalább kávéhoz hasonló hatást várok tőle. Estig valóban egész jól elvagyok, akkor pedig már illik álmosnak lenni.

Miért a zöldárpa porból készült italt választottam? Sok jót hallottam felőle, legyen itt csak néhány:

• sok vitamint, ásványi anyagot, antioxidánst tartalmaz
• sok benne a kálcium, 220mg/100g
• gazdag szuperoxid-diszmutázban (SOD)
• méregtelenítő hatása van
• B vitaminban gazdag, segíti az idegrendszer működését
• támogatja a bőr egészségét  A, C és E vitamin tartalma által
• gyulladáscsökkentő hatása van
• segít a fáradtság leküzdésében, energiaszintnövelő
• rost és emésztőenzim tartalma segíti az emésztést, felszívódást
• stabilizálja a vércukorszintet

Úgy hallottam, nincs ellenjavallata. De talán ajánlott legkésőbb 16 óráig fogyasztani az éjjeli nyugodt pihenésért. Nem próbáltam este inni. Kb. 10 g port keverek el egy pohár vízben (2 jó púpos teáskanál). Zöldséglével is lehet fogyasztani, gyümölcslével viszont ellenjavallt, előtte-utána 2 órát ne fogyasszunk gyümölcsöt. 

Így hát egyelőre jól elvagyok kávé nélkül. Tudom, a kávé jótékony hatásairól is sok infót lehet találni a neten. Magam is sokszor használtam élénkítő hatása miatt és csak mert finom zabtejjel. És jó leülni valakivel egy csésze kávé mellé beszélgetni. De örülök, hogy találtam valamit, amivel egy időre kiválthatom, valamit, amitől jól is érzem magam s azt hihetem, hogy egészséges is. 

Kirándulás

Ma reggel szürke égre, (rég várt) apró szemű kitartó esőre ébredtünk. Ez már ősz. Az egyre korábban érkező esték is jelzik, hogy vége a nyárnak. Ezért ma egy napsütéses kirándulásnak állítok emléket. 

Tőlünk csak 150 km-re egy magasabb dombon emelkedik Déva vára. Voltunk már ott a felújítás előtt és után is, felvonóval. Tavaly viszont gyalog mentünk fel az erdei ösvényen. Elhatároztuk, hogy újra felgyalogolunk a várhoz. Bő fél óra alatt lassan menve (fotózás miatt megállva) is fel lehet érni. Nekem nagyon tetszett ez a gyaloglás, mert itt felénk minden lapos, az erdei séta is. Egy kis emelkedő, lefele jövet ereszkedő, a táj változása, többet adott, mintha csak a régi várromokat néztük volna meg egy röpe felvonózás után.

Focit is lehet nézni élőben.

Lépcső, egy kicsit lerövidíti az utat. Tavaly kipróbáltuk felfele is, hát szívdobogtató élmény volt. Most csak lefele lépcsőztünk, mert úgy könnyebb, gondoltuk. De edzetleneknek ez előfizetés pár napos izomlázra. 

Helló ŐSZ!

Úgy elrepült a nyár, mint egy röpke szerda délután. Egy kis pihenés, ismerkedés az állatorvossal, utazás, találkozás, beszélgetés, orvoslátogatás, játék, nevetés. Mi kell még? Megbékélni a visszafordíthatatlan változással, szép emlékeket őrizni, reményeket táplálni, bizakodva menni a jövő elé.

Gondolkoztam, mi legyen ezzel a bloggal? Talán még néha visszatérek, emléket állítani valami szépnek. Van pár könyv, ami nagyon tetszett, talán írok róluk pár sort. A nyár nem apasztotta olvasnivalóim listáját. Talán a rövidülő nappalok majd segítenek többet olvasni ha megbékélek a ténnyel, hogy öregszik a szemem, használni kell az olvasószemüveget. Míg tart a jó idő, ha csak tehetem kint olvasok. Az erős természets fény feledteti velem a szemüvegem s a mögötte rejlő valóságot.

Az ősz

számomra nem csak az elmúlásról szól, hanem a reményről is.

A reggelek hidegek. Dél körül még gyakran kellemesen felmelegszik. De ha felhő kúszik a nap elé, fázósan gombolózom be. A szél is hol kellemes, hogy telet idézőn hideg. A falevelek egyre több helyen kezdenek sárga-barnán hullani. Az őszi gyümölcsök örömmet hoznak a rövidülő nappalokba. Sétáink alakalmával szinte mindig találunk diót.

A boltokban a facsemetéktől a virághagymákig minden kapható. Mert az ősz nem a vég, hanem egy új kezdet reménye, ígérete. Ezért vásároltam én is néhány virághagymát. Emlékszem az idei tavasz örömére. Ezt szeretném fokozni. Legyen majd még több szín, illat, öröm. Hová is lehetne még néhány virághagymát rejteni?

Közben arra gondolok, hogy olyan ez, mint a feltámadás. Ez az ígéretünk, reménységünk, a bizonyosságunk. De minden feltámadás előtt ott a halál, az elmúlás. Ezen az úton mindenkinek végig kell menni. Csak nem  mindegy, hogy hogyan.

Ősz hozta gondolatok

A hosszú, meleg és száraz nyár után sietve, hidegen, szürkén és esősen tört ránk a ősz. Napokra elrejtette a Napot. Előkerült a hosszú nadrág, a kardigán, a kabát, este a meleg takaró. Többfelé áradások és egyéb nyomorúságok.

A nyár végén beszerzett vírus még itt bolyong köztünk. C-vitamint szopogatok és étkezések után propolisz cseppeket számolok még mindig. Az éveim száma miatt érzem gyengének magam? Milyen az életteli vidám reggel? Csendes örömmel örülök minden reggelnek, mert jobb, mint a tegnapi. Igyekszem lendülettel kezdeni a napot. Határozottan jobban vagyok, mint egy vagy két hete. Mégis még este előtt elfáradok. A kávé most nem csak kedvtelés. És várom már a napsütést.

Szeretem az otthont, ahol lehetek fáradt, beteg, erőtelen. Ahol elég az, ami van. Ahol van jó szó, bátorítás, elfogadás, segítség. 

Az asztalon két kupacban emelkednek az olvasásra váró könyvek. Olvassak vagy inkább vasaljak és hallgassak valamit? Jó lenne sütni valamit, a kamaszok mindennek örülnek amiben van egy kis cukor esetleg kakaó.

Míg döntésre jutok a délután felől, nézem az ázott avart, a szürke eget. George Bacovia versei jutnak eszembe, melyekben minden ólomszürke, nyomasztó, kedvtelen. Mikor kamaszként kellett olvasni, nem tetszettek. Akkor az esős napok is szépek voltak.

Milyen az, ha az ember megöregszik? Ha mindenki elmegy, mert dolga van, mit tehet, akinek már nincs ereje dolgozni? Ha ide-oda teszik az embert, hogy lehet értelmet találni a napoknak? Hogyan lehet a hosszú várakozásban megőrizni a reményt? Van-e öröm a betegség, gyengeség, öregség, magány idején?

Néhány vasárnapig a délutáni istentiszteleteken Jób könyvéből fogunk olvasni. Nem könnyebb lenne tavasszal vagy napsütéses nyáron foglalkozni ezzel a könyvvel? Rövidülő nappalok, ősz, elmúlás. Értelmetlennek tűnő szenvedés, reménytelenség. Régen és ma is tele volt és van a világ szenvedéssel. Nem tudom, hogyan élik túl a napokat azok, akik épp most vannak a legnagyobb nehézségben. A derüs napok rohanásában, nevetésében észre se vesszük a rejtett, belső erőt és a megtartó kegyelmet. 

Búcsúzik az ősz

Már volt egy kis hó, volt fagyás és sok hideg szél. Már-már itt a tél. Előkerültek a bakkancsok, csizmák, sálak, sapkák és kesztyűk. Elővettem a tavasszal eltett gyetyákat is, mert korán sötétedik és nappal is kevés a fény, ha a szél nem hajlandó elcipelni a makacs szürke fellegeket. Sokkal finomabb a meleg tea és a kávé, mint nyáron. Minden megoldódó probléma, minden meg nem érdemelt kedvesség fényt, meleget és reményt hoz. Egyre zordabb, káoszba forduló világunkban úgy kell az öröm!  Szeretném észrevenni, hol az én helyem, hol az én részem, amivel szebbé tehetném a világot. Kezdem azzal, hogy számba veszem ma minek örülhetek. Mert a hálás szív elűzi a szomorúságot. A derű pedig átragadhat másra is. 

Ősz

Lassan egy hónapja készülök írni ide. De nagyon nehéz bármit is írnom. Nem tudok nem gondolni az október 7-én történtekre. Azt hittem a tatárjárás kegyetlenségei régi dolgok, hozzá fogható ma már nem történhet. De ez tán annál is szörnyűbb lehetett. S hogy annyi gyűlölet lappang a felszín alatt itt erre felénk, számomra hihetetlen.

S míg mások szörnyűbbnél szörnyűbb dolgokat éltek át, nálunk az ősz gyönyürű volt, mint mindig. Nem emlékszem ilyen hosszan meleg őszre. Szokatlanul sokáig élvezhettük a meleget, a napsütést. De most már lassan kezd lehűlni, bent is néha bekapcsol a fűtés. A fákról hullanak a levelek. Volt a kertben alma, körte, szőlő, füge.  A fügefáról másfél hónapig eszegettük a fügét, (csak a család fele szereti), minden napra vagy kétnaponta jutott pár darab finom édes gyümölcs. A kissé savanyú, gyakran férges kerti almák miatt többször is sütöttem almás sütit. Most érik az első datolyaszilva. A naspolya még éretlen, de majd ha megcsípi a dér finom lesz. Még van szőlő is, de mivel kissé félárnyékban van, kicsit később érett, mint a napos részen levő társa, és nem is olyan édes. Lassan leszemezgetjük majd, ha nem lesz más finomság. Itt-ott pár szem málna is van még. Már bújik a zöldhagyma, amit nagyon szeretünk frissen szedve enni. Van a kerttel munka de öröm is.

Volt a családban szülinap és évforduló is. Mit is mondhatnék visszanézve az elmúlt évekre, mint azt, hogy Isten jó hozzánk? 

Utaznunk is kellett. Szép volt de fárasztó is. Három nap alatt mind a két autónk elromlott. Mégis Isten gondot viselt rólunk. Minden nap volt öröm és szépség. Nehézségeink pedig sokkal kisebbek, mint másoknak. Mostanában többször láttam azt, hogy jó, kedves, istenfélő emberekkel is szörnyű dolgok történnek. Ilyen világban élünk.

Az elmúlt hét iskolai szünet volt egyeseknek. Én nagyon örültem, nagyon jól jött egy kis pihenés, több olvasás, egyéb munka, egy kis játék. 

Ma elmehettem a kedvenc román könyvesboltomba. Rámtalált egy könyv, amelynek még csak a borítóját olvastam el. Többek között azt írja, hogy a szenvedéshez viszonyulhatunk úgy, mint kiváltsághoz, nem pedig büntetéshez. Az öröm nem csak a fájdalommentes élet velejárója. Míg megküzdök a magam apró gondjaival, eszembe jutnak kedves ismerőiseim, akik sokkal súlyosabb terheket cipelnek. És újra leírom, hogy kedvenc imádságom: Jöjjön el a Te országod! 

Ünnepek ünnepe

Mózes 3. könyvében a 23. részben olvashatunk az ÚR ünnepeiről. Ezek megtartásáról azt mondta Isten, hogy örök rendelkezés. Ezek között van az engesztelés napja, amiről azt olvassuk, hogy "ünnepek ünnepe ez nektek". Nem tudom, hogy tényleg így tartják-e a ma élő zsidók. Az ószövetségi áldozatok elfedezték a bűnt. Nekünk, akik az Újszövetség népe vagyunk, bűneink nem csak el vannak takarva, hanem el vannak törölve, mert Jézus, Isten Báránya tökéletes áldozat a bűneinkért.

Ma Yom Kipur alkalmával 25 órán át böjtölnek a zsidók és sok imát mondanak. Többek között Jónás könyvét is felolvassák ezen a napon. A bűnvallás és a megtérés összetartoznak. A megtérés jelentheti azt is, hogy életemet Isten terveihez, céljaihoz igazítom. Jónas is ezt tette. Azt is olvastam, hogy van a zsidóknak erre a napra egy külön bűnvalló imádságuk. A bűnbánó zoltárok, segítenek Isten elé jönni a bűneimmel. Kíváncsi lettem erre az imára is, mi állhat benne? Ez a zsidó ima nem szentírás. Mégis lehet több, mint érdekesség. Sorra lehet venni a lehetséges bűnöket, számot vetni, önvizsgálatot tartani. ( Itt találtam magyarul)

Nagyon megfogott ez a mondat az imából: " Eltértünk rendeleteidtől és jó törvényeidtől, bár nem volt érdemes." Valóban, minden rosszra, amit elkövettem, elmondhatom, hogy nem volt érdemes. Nem volt érdemes... 

Legyen itt egy részlet a bűnök listájából: 

Vétkeztünk, árulók voltunk, raboltunk, rágalmaztunk, rontottunk, igazságtalanul viselkedtünk, önhittek voltunk, erőszakoskodtunk, hazugságot koholtunk, rosszat tanácsoltunk, hazudtunk, gúnyolódtunk, lázadoztunk, káromoltunk, félreléptünk, vétettünk, bűnöztünk, gyűlölködtünk, nyakasak voltunk, gonoszkodtunk, romlottak lettünk, elvetemedtünk, megtévedtünk és tévútra vezettünk.

Eltértünk rendeleteidtől és jó törvényeidtől, bár nem volt érdemes. Te pedig igazságosan jártál el mindenben, ami velünk történt, mert igazul cselekedtél, s mi voltunk a rosszak.

Mivel állhatunk elébed, ki a magasban trónolsz, mit mondhatunk Neked, ki az egekben lakozol, hisz a nyilvánvaló és a rejtett dolgokat egyaránt ismered. Ismered a világ rejtelmeit, minden élő leplezett titkait. Betekintesz bensőnk rejtett zugaiba, kivizsgálod szívünk legbelső gondolatait. Semmit sem lehet elrejteni előled, eltitkolni szemed elől. Ezért legyen az az akaratod, Örök Istenünk, őseink Istene, hogy eltörlöd minden bűnünket, elnézed összes vétkünket, megbocsátod minden gaztettünket!

A bűnt, amit kényszerből* vagy szándékosan követtünk el ellened,

és a bűnt, amit makacsságból* követtünk el ellened,

a bűnt, amit tudtunk nélkül* követtünk el ellened,

és a bűnt, amit meggondolatlan szavakkal* követtünk el ellened, ...

Bűnbocsánat Istene, mindezt bocsásd meg nekünk, nézd el nekünk, engedd el nekünk.

Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőkenek. - tanított Jézus imádkozni. Jézus számunkra az engesztelő áldozat a mi vétkeinkért, de nem csak a mienkért, hanem az egész világért is. Ha megvalljuk bűneinket ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minden hamisságtól- írja János apostol (1 Jn.2:2, 1:9)  

Szeptember

Először csak azt vettük észre, hogy hamarabb sötétedik. Az éjszakák már nem olyan melegek, jobban lehet pihenni. Már megérett a korai szőlő. Az almák is elkezdtek potyogni a fáról.

A boltokban mindenütt előtérbe kerültek a füzetek, a tanszerek. Nem lehetett nem gondolni arra, hogy vége a nyárnak.

Életünket, mindennapjainkat újra megpróbáljuk beszuszakolni az iskola, a rendszeres és irányított tanulás adta keretbe. Örömmel és szívesen? Nem. Mert itt is ott is kimarad valami: nincs elég idő arra, amit nagyon szeretnénk. De igyekszünk helyt állni, a lehetőségeket kihasználni, a legjobb formánkat nyújtani.

Nagyon sok okunk van az örömre. Elég csak körülnézni: otthon, család, házi kedvenceink. Békében élhetünk. Bőven van ételünk. Nyugodt körülmények között lehet tanulni, dolgozni. S olyan szép az ősz! Színek, ízek, illatok... Sose tudom, melyik a kedvenc évszakom. Most épp az ősz. 

Október

Tegnap éreztem úgy, hogy ez már az ősznek az az arca, amit nem szeretek annyira. Köd, nedvesség, hűvös. Az óraátállítás miatti korai sötétedés előhozta belőlem  a "mikor lesz már tavasz?" kérdést. Viszont továbbra is ámulattal töltenek el az őszi színek. Nem tudok betelni velük. Sétáinkról leveleket hozok haza. Képekben és emlékeimben próbálom megőrizni a napsütéses napok színét, melegét. Hogy lehet az elmúlás ilyen gyönyörű? 

Az idei tovatűnő október tele volt örömmel és fáradsággal. Volt sok napsütés. Volt utazás, találkozás. Volt szülinap és évforduló. Szépség és hála.

A húgom is hosszú szünet után visszatért a blogvilágba gondolatébresztő írásokkal és egyik kedves hobbijával, képeslapkészítéssel. Az elmúlt években sok szép, érdekes, személyreszabott saját készítésű képeslappal lepett meg bennünket. Megmutatok nektek néhányat, ami most gyorsan előkerült. Szerintem sok szépség van még a tarsolyában.