Ma reggel szürke égre, (rég várt) apró szemű kitartó esőre ébredtünk. Ez már ősz. Az egyre korábban érkező esték is jelzik, hogy vége a nyárnak. Ezért ma egy napsütéses kirándulásnak állítok emléket.
Tőlünk csak 150 km-re egy magasabb dombon emelkedik Déva vára. Voltunk már ott a felújítás előtt és után is, felvonóval. Tavaly viszont gyalog mentünk fel az erdei ösvényen. Elhatároztuk, hogy újra felgyalogolunk a várhoz. Bő fél óra alatt lassan menve (fotózás miatt megállva) is fel lehet érni. Nekem nagyon tetszett ez a gyaloglás, mert itt felénk minden lapos, az erdei séta is. Egy kis emelkedő, lefele jövet ereszkedő, a táj változása, többet adott, mintha csak a régi várromokat néztük volna meg egy röpe felvonózás után.
Focit is lehet nézni élőben.
Lépcső, egy kicsit lerövidíti az utat. Tavaly kipróbáltuk felfele is, hát szívdobogtató élmény volt. Most csak lefele lépcsőztünk, mert úgy könnyebb, gondoltuk. De edzetleneknek ez előfizetés pár napos izomlázra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?