ilyen is van :(

De jó!
Senki enm érti, amit irok.
Ez a Webdings betütipus. Csak az Opera böngésző automatikusan olvashatóan irja ki. No, akkor ebből elég.

Tehát, azért ültem le, hogy leírjam:
Néha úgy szeretnék világgá menni! Hová? Világgá! És az hol van? Nem tudom, nem is érdekel. De ma is így éreztem. Fogtam Csengét és kimentem vele a parkba sétálni, elaltatni, hallgatni, nézni, gondolkozni, lenni, játszani... csak úgy, világgááá. És nagyon jó volt. Mikor hazaértem, már nem vágytam sehová, nagyon jó volt itthon, együtt. Mitől ez a világvágy? ...nem is tudom...
ha eltűnök valaki szeme elől... kétségbeesettem sír. nem mondom, hogy rossz dolog nélkülözhetetlen-pótólhatatlan-fontosnak lenni, de épp ennyire? és ez a most szalad el a ház, vigyázz le ne essen, itt nincs hely, pakold el, szedd össze, várj, nem bíííroom... sose lesz itt rend.
Hát elmentem világgá, visszajötettem, folytatjuk, hol is maradtunk?

Vége a nyugalomnak :)

Tegnap tette meg első határozatlan lépésit Csenge. Délélőtt csak egyet lépett. Este a parkban, majd itthon már több lépést is sikerült tennie amikor nagyon kellett neki például a labda, igaz még nehezen engedelmeskednek a lábacskák, de majd belejönnek.
Ma már jóval többet lépegettünk. Néhány lépés után pihennie kell. Behajlítódnak a térdek... :). Örülök, hogy így növögetünk, cípelje ő is a kilóit, nekem néha (vagy gyakran?) fáj a kezem, a csuklóm. Ezután lesz hadd-el-hadd, járni kell és újra járni és járni...

Tegnap mikor készültünk kimenni a parkba

-Anya, te milyen nadrággal jössz ki?-kérdezta Anita
-A farmerrel.
-Az háromnegyedes.
-Tessék?-kérdeztem, mert hát csak 1 hosszú farmerem van.
-Úgy hallottam a hírekben -mondta meggyőződéssel. Majd néhány másodperc múlva - Dehogy, dehogy.

1ik nap ilyen, másik olyan

Ma ebéd után mind a két lány aludt :). Csenge csak rövidet, de az is jól jött. Addig én nem mosogattam, vasaltam vagy ablakot mostam, hanem egy kicsit blogoztam. Miután a kislány felébredt elálmosodtam, de nem jött össze az alvás... Lefekvés előtt ma először adtam Csengének brokolit és nagyon szerette :).
Szertetem ha hüvöskésen mosolyog ránk a nap, mint ma. Újra megyünk egyet sétálni. Hát nincs jó dolgunk?

örülök,

hogy kint már nincs kánikulla, bár bent a lakásban még mindig nagy a meleg. Élveztük a parkban a friss levegőt.

Csenge az Anita szivárványpiramisával akart játszani, de akkor Anita nem tudott játszani. Hát elővettem a szekrény aljából a dobozból egy csöpségeknek való játékot, ami régen az Anitáé volt. Most senki nem játszik a piramissal. Mindketten a maguk módján az 'új' játékkal... csak össze ne vesszennek.

még élek

Fáradt vagyok mire blogközelbe jutok és nyugalom is van körülöttem. Elfelejtem amit leírtam volna... Úgyse fontos... apróság... A lányoknak kell odafigyelés, idő, derü. Még az eszem sem járhat a blogoknál: vajon ki írt és mit. Ez elvonókúra. Máskülönben kiborulok, s modhatok én akármit, ha olyan nagyon szeretek gép előtt ülni... Meddig tart a mindjárt? Rám itt és most van szükség. 5-10 év múlva majd elboldogulnak nélkülem is talán... Kellemes vakációt mindenkinek! Néha még jelentkezem majd...
:) még filmet nézni sincs se kedvem se türelmem. Csenge állandóan rajtam lóg. Egy volt kollaganőmmel beszéltem ma és ő mondta, hogy 8 hónapos kor körül történik valami a gyerekekkel olyan 1 éves kor utánig, nagyon anyásak lesznek stb.... már nem sorolom.
No, fel a fejjel, mosolyogni, menni előre, s ha vétünk egymás ellen, kérjünk és adjunk bocsánatot. :)

Gyerekszoba

Ma kint rém meleg van. Már 11 óra után bejöttünk. Elaltattam Csengét. S míg ő aludt egy nyuszifarkincányit, Anitával kidíszitettük a szobája falát a szombaton vett levonóssal. Csenge mikor felébredt és meglátta, el volt ragadtatva, nevetett. A hálószobába a kiságya fölé is került egy Micimackó és egy malacka, de ő nem sokat időzik a kiságyba. De azokra is ránevetett.

Húsleves

Nem vagyok konyhatündér.
Soha nem éheztünk.
Miután férjhez mentem úgy gondoltam, a húsleves a legnehezebben elkészíthető leves. Jó darabig nem is főztem. S mikor neki mertem fogni, tényleg leterhelően nehezen ment, mert úgy fogtam hozzá. Aztán egyszer valaki (talán épp Márta), azt mondta, hogy ez a legegyszerűbben elkészíthető leves, mert... Kezdtem így hozzállni a dolgokhoz. S ma már nekem se nehéz húslevest főzni. Általában kuktában főzöm, így hamar megy, s ritkán egész csirkéből, így a csirke felvágásával se kell töltsem az időt (általában combot, csirkehátat főzök).
Most vasárnap is nem az első alkalom volt, hogy délben főtt az ebéd a déleőtti istentisztelet után. Ha 12-kor nekifogok, du. 2-kor már javában ebédelünk. Igy szombaton egész nap nyugodtan jöhetünk-mehetünk.

Próba (Itt is müködik vagy csak a yahoo 360-on?)

Szóval ma, vagyis tegnap

Délre megreggeliztünk. Aztán elindultunk vásárolni akkor, amikor már sok rendes üzlet szombaton bezár... Saját bőrünkön tapasztaltuk mi a forgalmi dugó, most már Anita is tudja... Azért jó a légkondi a kocsiban. A legnagyobb melegben mi a realban hűsűltünk és a számlánkat apasztottuk. No de jó volt. Persze nem volt erőm az egészet bejárni, kedvem se. Na, de ami kellett azt találtunk, s azt is amit nem kerestünk... Hazafele jövet Anita kért, hogy következőleg menjünk el a selgrosba is, ott jobbak a kocsik, vagyis ő is le tud ülni a kocsira... én nem emlékszem ilyen apróságra... Itthon kajálás... És fél hétkor (este) irány Buziás hintázni, levegőzni. Nem volt takarítás, se főzés... Este a lányok sorba behulltak az ágyba... Mi is...

Mindenki a maga módján... (Buziás)

Kissé "kényelmetlen" nekem,

hogy az Operával nem tudok blogot írni, csak az IExlporerel. Ez lassubb. Minden egyébre az Operát használom. Még tán visszatérek a Yahoo 360-ra... Már annyi fele írok... Jó ez így? Amúgy meddig tart vajon ez a blogozási láz? Az én blogom inkább naplószerű. Nekem ez így jó.

nÖvÖgetÜnk

Csak megemlítem, hogy a 7 hónapos Csenge rájött, hogy a lábára ráállhat. Gyakran megfeszíti a lábait, ha nem akar ülni. Aztán egyre jobban ki tudja fejezni magát. Pl. ma délelőtt nem akart beülni a kocsiba, így nem mentünk ki. Este mikor Levente és Eszter elmentek, Józsi és Anita le akarták kísérni őket, s az én anyás lányom amint nyílt az ajtó, arccal, hanggal, kézzel-lábbal jelezte, hogy ő is menni akar. Nem kellet neki már Anya, jó volt Apa is. S lennt is jó darabig elvolt az Apjánál, bár látta, hogy én is ott vagyok. Ez nagyon jól esett.
Fájhat az innye, mert újra nagyon rág mindent. Mindig ölbe akar. Kénytelen voltam a napokban párszor magamra kötni. Ezt-azt, amit nem lehet elhalasztani így el tudom végezni. Csenge nagyon élvezi, nézelődik, el is alszik. Mindkettőnknek jobb, mert a sírás bántja az én fülemet is.

v.k.c.ó

Újra volt egy szép napunk. Sokat voltunk kint. Nagy a meleg. Délben mikor bejöttünk a benti 27 fok jó hűvösnek tűnt.
Délelőtt kellemes meglepetésként találkoztunk Anita egyik ovodatársával. Csenge is aludt egy jót kint.
Délután meglátogatott a hugicám, egy kis szusszanás.
Este, mikor már-már úgy éreztem világgá megyek kimentünk újra a parkba, már nem volt olyan hőség, sétáltunk, játszottunk, s rácsodálkoztunk bogárra, virágra. (Gyenge vagyok botanikából s rovartanból - pedig jó lenne tudni ezt-azt...)
Elkelt volna egy kiflivég is közben. Már kigyultak az utcai lámpások mire hazaértünk, Csenge rém fáradt volt, nem akart fürödni sem, de végül sikerült. A lányok alusznak. Én még várok...

Ha elhagyom a házat

legyen nálam: kulcs, pézsé, víz, mobil, pénztárca és fényképezőgép, na meg pellus és popsitörlő ha Csenge is velem van.

2007.07.20

Szép volt ez a nap. Délután itthon voltunk. Kint nagyon meleg volt ma. Bekapcsoltuk egy kicsit a légkondit. Pihentünk ebéd után.

Itt a képen IBI, aki Anitára vigyázott és nagyon a szívünkhöz nőtt. Ilyen derüs volt, akkor is ha nem érezte jól magát. Nagyon jó hatással volt Anitára a derűje és persze az, hogy nagyon szerette és azt hiszem most is szereti. Nemrég, mikor itthon elmondtam este, hogy a parkban találkoztam Ibivel, Anita azt mondta, hogy nem akar oviba menni. Miért? Hát, hogy ő is találkozzon Ibivel. S már megbeszélte velem, hogy a nyáron ő megy Ibihez, pedig még nem hívták. Na, de ma délelőtt amikor a parkban találkoztunk Ibivel és Lucaval, Ibi kért, hogy engedjem majd el Anitát hozzá a vakációban. Anita nagyon örül.

Délután beszólt Ibi, hogy adna valamit, ha elmennénk arra. Hát elmentünk. Azt hiszem vagy 2 órát ültünk a tömbházuk előtt levő parkban. Nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon szép ott a park, be van kerítve és nincsennek kutyák. 10 előtt értünk haza fáradt, éhes gyerekkel. Anita esti imája hála volt azért, hogy ma kétszer találkozott Ibivel... :)
Nem volt velünk fényképezőgép.

Délután jutott eszembe, hogy ez a nap más mint a többi, mert Csenge 7 hónappal ezelőtt született.

rövidke bejegyzés

Tegnap déltől Anita láthatóan jobban van.
Az este megnéztük Levente autóját. Találkoztam egyik munkatársnőmmel :).
Egy másik ma felhívott.
Vakáció van.
Csak délután sikerült bekapcsolni a számítógépet.
De nagyon jó volt együtt a lányokkal kint a parkban, főleg, hogy Csenge aludt majdnam két órát a kocsiban az árnyékban. Addig mi Anitával labdáztunk s pókot, levelet, virágot csodáltunk.
Csenge Anyán lóg. Nem szereti, ha géphez ülök.

cím nincs

Anita jobban van, már nem lázas. Csak alig eszik. Le van gyengülve. Remélem helyrejön.
Ez volt az első vakációs napunk.
Olvastam egy blogban ezt-azt. Gondolkodnom kell. És imádkoznom.
Kevesebb időm lesz netezni. S ha géphez ölük általában először olvasok, azután írok.
Többet kell mosolyogjak - akkor is amikor nem fotóznak.
S néhány dolgot helyrehozzak, már amennyire lehet. ( "... tegye jóvá az Isten amit te rontasz el...")
most fáradt vagyok. de ma, ill. tegnap újra arra gondoltam, milyen jó férjem van... nagyon-nagyon sokat segít nekem

KÖZHIRRÉ TESZEM:

Amikor a Yahoo Messenger-en látható vagyok:

• nem biztos, hogy a gép előtt ülök,
• nem biztos, hogy a szobában vagyok,
• lehet, hogy itthon se vagyok.

Ezért: elnézést kérek azoktól a kedves barátaimtól, akik kerestek a messengeren és én nem válaszoltam - sajnos nem egyszer vagy kétszer fordult már elő... Köszi, hogy kerestetek. :) Elolvastam amit írtatok.

P.S. Az úgy szokott lenni, hogy nem kapcsolom ki a messengert, nem kapcsolódok le a netről, nem kapcsolom ki a gépet, amikor elmegyek elaltatni Csengét, vagy egyéb dolgom 'akad'. Vagy, ahogy ma történt: nagyon borús volt, de a lányokkal ki akartam menni egy fél órára. Gondoltam: a gépet nem kapcsolom ki, úgyis mindjárt jövök. Eszembe se jutott, hogy a messen jelzzem, hogy nem vagyok itt (ugyan ki keresne engem?). Aztán, a felhők eloszlottak, és négyesben kimentünk a parkba, majd vásárolni. S mire hazaértünk, látom kerestek... Bocsika.

:( új rekord :(

Borogatások ellenére felszökötta láz 40 fokra! (Eddig max. 39,2 volt úgy pár evvel ezelőtt, amúgy sikerült a lázat lejebb tartani.) Segítség! Pánik kerülget! Lázhúzó! De 1 óra múlva is csak 39,6-ra csökken (ez csökkenés?).

Hallottam egy anyukától, hogy egyszer kénytelen volt alkalmazni a vizes lepedő módszert, s hogy jól bevált. Mondom J.nek, alkalmazzuk. Neki eszébe jutott, hogy a "Mindenki háziorvosa"-ban olvasott erről. Elő a könyvet! (Szegény Anita.) Módszer: csecsmőt, gyereket meztelenre vetkőztetünk és hidegvizes lepedőbe csavarunk. 10 percet hagyjuk így feküdni, majd levesszük a lepedőt és meglengetjük, majd újra beborítjuk vele a gyereket 10 percre. Még egy lengetés, hogy a lepedő lehűljön és még egy 10 perces hidegpakolás. (Tehát 3x10 perc.) Ezután megtöröljük a gyermeket és felöltöztetjük.

Huhh... Hatásos. A végére 39,6-ról 38-ra csökkent a láz, ami elfogadható. Azután vacsorázott és játszott. (fotó) A borogatás olyan fél nyolckor ért véget és este 10-kor 37 fokos volt Anita. :). Amúgy főleg az első hideg pakolás nagyon sokkoló a forró testre, Anita még fel is izgatta magát, ahogy ő szokta és hányt egy kicsit (az 1 órája kapott lázhúzót is- gondolom). De aztán lassan megnyugodott s az első 10 pers vége felé mondta, hogy jobban van. S mi nagyon örülünk, hogy végre evett és játszott s bár gyenge, de jobban van.

Antoine de Saint-Exupery: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő
bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot
közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Kissé szomorú vagyok,

mert Anita belázasodott. Délután elmentünk Buziásra. Nagyon jól telt. Este Anita nagyon fáradt volt. Bár mikor hazaáertünk nagyon éhes volt, mikor asztalhoz ültünk alig tudott enni. Arra gondultunk, nagyon fáradt, bár megfordult a fejünkben a kérdés, hogy jól van-e. Miután elaludt vettük észre hogy forró. Lázhúzó! Most már nem lázas. De egy újabb megfázást jelez a láz, mert az orra be van dugulva. Pedig milyen szép volt a mai nap, mennyit játszottunk bent és kint...

+1 változás

Ma déltől 4en üljük körül az asztalt. (Eddig Csenge a billegetőből evett). Megoszlik a vélemény, hogy lenne-e még hely valakinek ebben a konyhában ennél az asztalnál. Ha Csenge 1et ért velem, akkor 3 az 1hez az arány. Azért semmi ellenvetésem nem lenne, ha kapnék egy nagyobb konyhát. :)

...el vagyok maradva

szinte mindennel.
Tegnap délben úgy elaltattam Csengét, hogy én is belealudtam. Miután felébredtem vettem észre, hogy délelőtt elfelejtettem kivenni a fagyasztóból Csengének a húst. Hát kivettem. Aztán főztem neki. Már nem jutottunk el az ovodába, pedig nagyon szeret az ottani hintán hintázni. Aztán 'ebédelt' Csenge, délután 5-kor. (Még jó, hogy az anyatej mindig kéznél van.) Nagyon jóízűen evett, pedig most valami újjat kapott: krumpli, kapros tök és csirkemell. Még soha nem evett főtt ételt ilyen sokat. Nagyon örültem. Este pedig nagyon finom körtét adtam neki, csak 1 felet, mert a másik felét Anita ette meg, no meg mert nem jó egyszerre sokat adni új ételből, s főként 2 új kaját, mint én adtam a tegnap. De már több mint 1 hete székrekedéssel küszködünk, nem is tudom mit csináljak vele, sajnálom szegénykét. Az innye is fájhat. Többször is amikor betett valamit a szájába elkezdett keservesen sírni. Éjjel is állandóan szopni akart és anyaközelben lenni.
Ma is nyügös. Bevetettem egy glicerinkuppot - tudom nem ideális megoldás, de most ez van... Anitát ma délben veszem ki az oviból, mert délben hozzák a Hoblás rendelést, át kell vegyem, ki kell fizessem. Amúgy ez az utolsó ovis nap.

"..."

A tegnap olvastam a Lydiaban. Sajnos ma reggel kicsit megkésve jutott eszembe:

"Jókedvűnek lenni ugyanannyiba kerül, mint rosszkedvűnek lenni, csak sokkal jobb érzés."

Anita kedvence...

...a Hoblatól.

Barbie

Kaptunk nem rég egy Barbies mesefilmet. Megnéztem, hogy lássam miről szól, mielőtt Anita megnézné. Egyszer az oviban is látott valami Barbies mesét, amit egy gyerek vitt, hogy megnézzenek, és azt mondta, nem tetszett. Nem tudom, hogy ez volt-e az, de ebben vannak olyan részek, amik nem tetszenének neki, így hát későbbre halasztjuk a megtekintését. Azt hiszem nem veszít semmit. Amúgy nekem tetszett, de ilyen csak a mesékben van :).

a tegnapról

Álmos vagyok, és kába... Biztos, mert a napokban túl későn feküdtem le.
Az este valaki azt mondta, jól nézek ki, más valaki megkérdezte, miért vagyok ilyen rossz színben...
Jól éreztem magam az este a gyüliben. Csenge legalább fél órát elüldögélt a hugomál, biztos azért is tudtam jobban figyelni. Egy gondolat: a 'bálványimádásunk' kihatással van gyermekeinkre is, akkor is, ha ma már nem szokás gyermekeket áldozni, mint régen. Hm, olvastam, hogy gyermekeink önkéntelenül átveszik a szülők értékrendjét, megtanulják, hogyan kell viselkedni, ha valami nem sikerül, hogyan kell a stresszt levezetni, hogyan kell haragudni, mi az ami igazán értékes az életben, mire kell törekedni... és meg sorolhatnám. És persze mindezt anélkül, hogy erről beszélnénk nekik, csak úgy látva az életünket. Tehát vigyázz Betti, ne ülj sokat a számítógép előtt...
Az igehirdetés első és hosszabbik felében kint voltam, szoptatni Csengét, de a végére visszamentem. Eszter könyve 3dik fejezetéből olvastak. A zsidók a birodalomban elszórva és elkülönülve éltek. A keresztyének is az egész világon elszórva élnek. De vajon elkülönülve is élek? Jó volt az ének amit az énekkar énekelt: Élünk-e az Úrban ó társaim, járva az élet rögös útjain, látnak-e bennünk hasonlóságot ahhoz aki megváltott? Látják-e Jézust énbennem?... Egy másik gondolat, hogy bár az ellenség (Sátán) mindent megtesz, hogy elpusztítson, Isten kezében van az életünk, Ő tud adni szabadulást.
Miután a lányok elaludtak még belelapoztam a Lydiába. Újra későn feküdtem. Ezen is kell változtassak.

Mi van a pohárban...

Anita:
-Ha teszünk (a pohárba) egy szúrós vízet és két sima vízet, akkor kisímul a víz.

Laza szombat

Miután kialudtuk magunkat, reggeliztünk, stb., elmentünk az állatkertbe. Van benne egy sarok ahol le lehet ülni, a gyerekek játszhatnak.

Aztán kicsit beljebb mentünk az erdőbe kikapcsolódni. Csenge nem akart aludni, fáradt volt. Szúnyogok udvaroltak. Igy hát visszetértünk az állatkertbe még egy kicsit játszani, s haza. Anita jót aludt. Csengének az egész napja felborult... úgy látom, nem szereti a nagy változásokat. Este pedig elmentünk bevásárolni. Kicsit késve kerültek a lányok ágyba, de alszanak...
A szombati rendrakás elmaradt.

friss reggel

(Egyre nehezebben jutok géphez...)
J. elvitte Anitát oviba. Alig érkezett haza, már jöttek is felszerelni a légkondit. Fúúúúúrááás... Csengével szedelőzködtünk és kimentünk sétálni. Háromnegyed kilenckor már kint voltunk. De furcsa volt! Hűvüs, friss reggel. Az élermiszerbolton kívül az üzletek zárva... Szinte fáztunk... Kiflit reggeliztem... Csenge, aki más reggeleken ilyenkor anyához bújva szopizott otthon, hősiesen ült a kocsiban. Épp mire a fénymásolóhoz értünk kezdett lecsukódni a szeme. Ott ki kellett vegyem a kocsiból... Aztán továbbzötyögtünk s ő szépen elaludt... Megálltam a babakocsival a hársfa alatt és örültem a reggelnek...

p.s. mire jó a légkondi? még egy ok, hogy valakinek ne legyen jó, mert xnek melege van, z jól érzi magát, miért kapcsoltad be? hát akkor miért vettem? mondom én, hogy jobb a száraz falat megelégedéssel mint a nagy vagyon 1et nem értéssel...

ma

Kicsit zsufi nap volt, de szép. Anitánál az oviban ebéd után Hobla játékbemutató volt. Vásároltunk is. Késtek a Hoblások, addig az udvaron beszélgettem az egyik anyukával, ami nagyon jó volt. Huh, nem én vagyok az egyetlen szülő, aki nincs megelégedve az ovodai foglalkozások minőségével. Lehet, hogy mégis átmegyünk jövőre Klárihoz. Jövő héten ők is elmennek megnézni a másik ovodát, aztán döntünk.
Adina is eljött hozzánk. Azt hiszem jól bereklámoztam a Hoblát. Úgy néz ki jövő héten elmarad a látogatása, nagyon fog hiányozni...
Rém fáradtnak érzem magam.
Holnap reggel kell jöjjenek beszerelni a légkondit. Délután lesz Anita évzárója. És aminek örülök: Józsi nem megy holnap munkába.
Békés pihenést mindenkinek!

Volt egyszer egy akvárium...

Hm... Úgy 2 évvel ezelőtt B. fejébe vette, hogy neki kell egy akvárium. Soha nem volt semmi háziállata. Az akvárium az jó lesz. No meg szép is. A halakat nem kell kivinni sétálni, mint a kutyákat. Zajt sem csapnak. Ezért hát egész szabadidejét azzal töltötte, hogy halakról, akváriumokról olvasott, főként a neten. Még a könyvtárból is halas könyveket kölcsönzött. Aztán en-szer ellátogatott a Zoo nevű árúházba. Nézelődött, kérdezett, tervezett, számolt. Szép akváriumok, de csillagászati árakon. J. nem rajongott az ötletért. Végre talált valahol akváriumot ragasztott üvegből. 55-60 liter víz fért bele. Elfogadható áron. Plusz hőmérő, vízszűrő, vízmelegítő. És végül a halacskák. Vagy 21-22. Aztán apadt a létszám. De azért szép volt az akvárium. Kibírt egy költözést is egyik szobából a másikba. Sokáig már csak 5 hal volt benne. Majd 4. Aztán 3. És végül 2-re apadt a létszám. Sok mindent kibírt ez a két halacska.
Aztán egy nap B. úgy látta, nagyon apad a víz. Biztos mert nagyon meleg van, gondolta, bár az akvárium le van fedve. Ki tudja... Fel kell tölteni. Pár nap múlva mintha... nedvesség van az akvárium körül. Na ne! Valahol folyik belőle a víz! Igen, ez már biztos. Halak egy kompótos üvegbe. A vízi növények is. A vizet leszívta, kellékeket megmosta, eltette.
Hát azt hiszem, itt a vége az én akváriumos mesémnek. De lehet, hogy egyszer majd lesz egy igazi, szép, nagy(legalább 100 l) akváriumom. Akkor majd folytatom a mesét.

Komolyra fordítva a szót, azt hiszem egyelőre nem lesz akvárium, mert: 1. Hová vigyem megjavítani? 2. Mennyire lesz tartós a javítás? Nem szeretném, ha az íróasztalom egyszer vízben úszna. 3. Nem vehetek olyan 'igazi' nagy akváriumot.
Pedig hogy szedegettük a kavicsot a halaknak, megmostam, kifőztem... Szép volt.

P.S. Eszembe jutott, hogy úgy 7 évvel ezelőtt volt 2 halam. Az úgy volt, hogy egyszer találkoztam a volt biológia tanárommal a városban. Kezében egy zacsi volt 2 halacskával és egy növénykével.. Kért, hogy vegyem el tőle a zacskót, mert nincs mit csináljon a halakkal, nincs kinek adja. Mondtam, hogy nem kell, nincs mit csináljak velük, sose volt, nincs hol tartsam, mivel etessem. Mondta, nem kell nekik csak egy befőttesüveg, enni morzsa is jó lesz, csak túl ne etessem. Annyit kért, hogy végül elvettem tőle a halakat. Igy volt először halam befőttesüvegben néhány hónapig.

:D

Azért volt valami nagyon Y szép és kedves az este. Már van pár hónapja, hogy fru-frut vágattam. Miért? Mert úgy éreztem, kell valami változás, na meg, mert míg szüleimnél laktam anyukám nem engedte ( :( ). Józsinak a hosszú haj tetszik, tehát nem lett volna jó rövidre vágatni a hajam, bár nekem nem lenne kifogásom ellene. Igy hát fru-fru lett. És Józsi nem mondta, hogy jól áll. Még amikor kérdeztem se. Nem szokott kétszínűen bókólni. (pedig...) No és az este, mikor hazajött, csak úgy, egyből megtetszett neki a fru-frum. Pedig nem is volt nem tudom hogy elrendezve... Csak így, kicsit fáradtan-borzosan. De én olyan boldog lettem!!! Y ... hogy el is felejtettem, hogy kövér vagyok :)).

:((

Találkoztm ma egy rég nem látott ismerőssel. Alig ismert meg. És többek között azt mondta: "meghíztál". hmm... Igen. Világ életemben mindig jó húsban voltam. Kis kamaszként is fogyiznom kellett... Mindig is szerettem és szeretek enni. Nem kell nem tudom én milyen kaja legyen, ahhoz hogy én jó étvággyal egyek. És felhagytam a Norbis étrenddel. És a tornával. És mérlegre se álltam. És...
Na, szóval újra neki kellene fogni. Ez így nem mehet tovább!
Szóval, mérlgre álltam. Ijesztő!!! Lehet nincs jól beállítva... testtömegindexet nem is számolok... Nem merek... Segítség!
-Mértékletesség és kitartás.
köszönöm
Kommenteket ide nem kérek.

meggyhab...

...Betti módra:

1 tojás fehérjét felvertem, cukrot ízlés szerint tettem és 25 kimagvalt meggyet (Anita számolta).

Nagyon ízlett kettőnknek. De maradt egy kevés máskorra... netalán másValakinek :).

Most így sikerült. Ki szeretném próbálni több meggyel is. Most a tata kertjéből volt a meggy :). (a pólómon meggyszínű pöttyök jelentek meg -ha nem használok kötényt)

U.i. Nem tudom mi a szabály a cukorral. Próbáltm nem túl édesre készíteni (de nem mértem a cukrot), de azt hiszem a cukor keményíti a gyümölcshabot.

GyErEkNaP

"Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba." Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket."
Márk ev. 10:13-16