vasárnapi jegyzet

Meleg van, nyári meleg. A kertet locsolni kell. Már szedtem tegnapelőtt teának: körömvirágot, csalánt és citromfüvet. A menta is szedhető már. A késői tél, hó és fagy nyomot hagyott a kertben. Megártott a fügefának, a törzses ribizlinek. De ez az első tavasz, amikor százszorszépek nyíltak a fűben. És a gyerekek sokat vannak kint, főleg a kisebbek. Én is szeretek kiülni az árnyékba egy könyvvel pár oldal erejéig vagy csak úgy, nézni az eget, a madarakat, a felhőket, a gyerekeket, virágokat, növényeket.  Ez nekem a pihenés.

A mai vasárnapot azzal ünnepeltem, hogy összeírtam egy olyan ... zsoltárfélét. A zsoltárok között van olyan, amelyiknek mindegyik verse a héber ábécé egy-egy betűjével kezdődik, persze ábécésorrendben. Fordításban ezt nem sikerült visszaadni. Milyen lenne egy ilyen magyar zsoltár, nekem? Lehet-e minden betűvel egy-egy zsoltárverset találni? Próbálkoztam. Persze nem lett összefüggő egész, csak épp majdnem minden betűhöz egy mondat a Bibliából. Amolyan Istenre és imára hangoló.

Az Úr az én pásztorom nem szűkölködöm.

Áldjad én lelkem az Urat és ne feledkezzél el semmi jótéteményéről.

Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke eltöröltetett.

Csak Istennél csendesül el a lelkem, tőle kapok segítséget.

Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert örökké tart szeretete.

Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért!

Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?

Fordítsd jóra, sorsunkat, Uram!

Gondol ránk az Úr, azért nincs még végünk.

Gyászomat örömre fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, örömbe öltöztettél.

Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, azért örvendezünk.

Igaz vagy Uram és helyesek döntéseid.

Jó és igaz az Úr, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat.

Kezed legyen segítségemre, mert utasításaidat választottam.

Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.

Megtartja az Úr mindazokat, akik őt félik. 

Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan.

Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltok és Ő meghallgat engem.

Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.

Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékában.

Parancsolataidat igazságban rendelted el és igen nagy hűségben.

Ragyogó arccal nézz szolgádra és taníts meg rendelkezéseidre.

Segítsen jobbod és hallgass meg minket, hogy megmenekülhessenek kedveltjeid.

Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.

Te vagy Istenem - mondom az Úrnak, figyelj hát könyörgő szavamra.

Utaidat Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.

Ügyelsz járásomra és fekvésemre, minden utamat jól tudod.

Várom az Urat, várja lelkem és bízom ígéretében.

Zengjetek hálaéneket az Úrnak!

Tavasz, napsütés, élet

Nagyon szeretem a napsütéses tavaszi napokat. Napról napra történik valami, a gyerekek is észreveszik, és szólnak, mint például ma: anya, kinyíltak a tulipánok!

Már virágzik itt-ott az eper.

Egresvirág

Feketeribizli virágzás előtt.

Cseresznyevirág.

Szilvavirág.

Ezüstfenyő

Egy másik fenyő

Számomra néha felér egy terápiával csendben végigjárni a kertet, s csak nézni, csendben csodálkozni, ahogy minden növény teszi a dolgát, a tőle telhető legjobbat nyújtja a körülményekhez képest. S ez elég. Ennél több nem kell.

Bárcsak én is így élnék ma és minden nap!

Variációk nárciszra

Egyszerű dolgok, amiknek örülni tudunk

Mi kell a boldogsághoz?

Eső után, borús időben nagy kincs a tócsa, gumicsizma, törött pedálú, használtan vásárolt, elromlani nem akaró, kinőtt tricikli.

A nyíló virágok, megunhatatlanul.

Egy jó könyv, testvérek, Apa, labda, a veteményes védelmezése, hogy Anya is örüljön.

Mi kell a boldogsághoz? Sokszor szinte semmi. Megelégedés, hála, öröm.

"Nem a vagyonunk tesz boldoggá, hanem bármi egyszerű dolog, aminek örülni tudunk." - olvastam Spurgeon könyvében.

Elhatároztam - nem csak ma -, hogy szeretek ruhát teríteni. Mert mindegyik darabnál, amit a kezembe veszek, arra a kedvesre gondolok, aki hordta. S annyi üzenet van egy-egy terítésre váró ruhában! Csak én tudom... Nem, nem akarok szárítógépet még, akkor sem, ha az olyan nagyszerű. Szeretem a kint száradó ruhák illatát, ha úgy tetszik a maradiságot, a gondolkozást, miközben megszokott mozdulatokkal terítek.

Az élet szép, ha szépnek látjuk.

Szeretem a tavaszt

amikor a szél melegen simogató, vidáman süt a nap, a gyerekeknek vakáció van és az élet szebbik oldalát látom.
Szeretek ilyen nem sietős, napsütéses reggeleken kimenni az udvarra,  számba venni a virágokat, bomló rügyeket, nyíló pitypangokat, a sóskát, apró csalánt, nefelejcset. Nem tudok betelni az aranyeső boldog-sárgán virító virágaival. Szeretem látni, ahogy legkisebbem a veteményesben sétálva leszakítja a hagyma zöld szárát és lassan elrágcsálja, mert ott finomabb, mint amikor behozom a vacsorához.
S mindeközben megunhatatlanul ott zsong a fülemben a húsvéti ének: "mert Jézus él, vele szép a jövő, ha jő a vész, nem hagy el Ő, hatalma véd a próbák éjén, így vándorutamat vidám járom én."