Szeretek ilyen nem sietős, napsütéses reggeleken kimenni az udvarra, számba venni a virágokat, bomló rügyeket, nyíló pitypangokat, a sóskát, apró csalánt, nefelejcset. Nem tudok betelni az aranyeső boldog-sárgán virító virágaival. Szeretem látni, ahogy legkisebbem a veteményesben sétálva leszakítja a hagyma zöld szárát és lassan elrágcsálja, mert ott finomabb, mint amikor behozom a vacsorához.
S mindeközben megunhatatlanul ott zsong a fülemben a húsvéti ének: "mert Jézus él, vele szép a jövő, ha jő a vész, nem hagy el Ő, hatalma véd a próbák éjén, így vándorutamat vidám járom én."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?