Társasozni jó!

Többször említettem itt a blogon, hogy nagyon szeretek társasjátékozni. Jó kikapcsolódás és egyben jó lehetőség egymáshoz kapcsolódni. Kedveseim nem szeretik annyira a társasozást, mint én. Olvasni sokkal de sokkal jobban szeretnek vagy épp mással foglalkozni. Így előfordul, hogy nincs kivel társasoznom. Persze olyan is van, hogy én is inkább olvasok, ha van szabadidőm.

Kíváncsiságból fel szoktam jegyezni, mely játék milyen gyakorisággal kerül elő. Úgy gondolom, ha egy játék gyakran előkerül, akkor megérte az árát. Persze akkor is megéri, ha csak ritkán kerül asztalra egy játék, de jó élmény kapcsolódik hozzá. Tavaly ritkábban, nehezebben kerültek elő a hosszabb játékidőt igénylő játékok. A kettőnél több játékost igénylő társasok pedig azért kerültek ritkábban elő, mert nehezebb egyszerre több embert találni, akinek ugyanakkor van kedve ugyanazzal a játékkal játszani.

Legyenek itt azok a társasok, amelyeket leggyakrabban elővettünk. Nem mert drágák, szépek, újak... Csak épp mert nekünk gyakrabban volt  kedvünk ezekkel játszani.

Cortex

Legtöbbször ez került az asztalra. Játszottuk ketten, hárman, négyen. Jó mert rövid, gyors, megmozgatja az agyat, de nem kell hozzá stratégia, tehát nem fárasztó illetve fáradtan is lehet játszani.  A piros doboz illatos lapjaiban csalódtunk. Nem igazán tudjuk használni, egymás mellett egy dobozban vannak, nem tudjuk megkülönböztetni illat alapján őket. Párszor próbálkoztunk, de inkább bosszantó volt, mint szórakoztató, ezért inkább kihagyjuk. A két doboz kártyáit lehet keverni is. Mi leginkább a kék dobozzal játszottunk, s még nem untuk meg.

Ticket to Ride

Egyikünk nagy kedvence lett ez a régi játék. Sokáig szemeztem vele, szerettem volna kipróbálni, mert azt hallottam, hogy ezt illik ismerni, kipróbálni. Aztán elengedtem. De valakinek megvettük, kipróbáltuk és én is szívesen játszom vele. Azért én is, mert a családban vannak olyanok, akik csak nézték, vagy még csak meg sem nézték, mert nekik ilyen játék nem kell. Pedig hát egészen jól játszható játék. Az alapjátékon kívül négy térképet próbáltunk még ki. Mindegyiknél kicsit változik az játékszabály. Kedvencem az Egyesült Királyság, nem csak a tábla szép pasztellszínei miatt, hanem mert sok a változás az alapjátékohoz képest, így szinte új játéknak tűnik.

Ankhor

A „Mit Játsszunk?” csatornán láttam róla régen videót. Úgy maradt meg bennem, mint kompakt, rövid, jó játék, főleg két személyre. Ez egyik idei szerzeményem és bevált. Rövid játékidővel is jó élményt nyújt, olyan: bárcsak még egy kicsit tovább tartott volna! Talán épp ezért jó újra elővenni. Számomra kettesben nyújtja a legjobb játékélményt.

Brain Box

Ezekkel a dobozokkal is jókat lehet játszani. Még mindig van mit tanuljak belőlük. Rövid a játékidő, illetve mi határozzuk meg meddig játszunk. Lehet időre is játszani vagy pedig meghatározzuk hány begyűjtött lapnál lesz vége a játéknak. Mi általában 5 lapban egyezünk meg, s ha kedvünk van emeljük a lapok számát. Azt vettem észre, jobb úgy befejezni egy játékot, hogy „még játszanék”, mint úgy, hogy „végre befejeződött”. Nagyon sokszor a legkisebb nyer, mert jobb a vizuális memóriája. Én ha kezembe veszem a lapot elsősorban az információkat olvasom el és próbálom megjegyezni, míg a legkisebb a képeket nézi meg, pl. hogy hány állat van a képen vagy van-e kalap a képen levő férfi fején. Azt hiszem azért is szeretek játszani, mert maga a játszás is öröm számomra, függetlenül attól, nyerek-e.

Szerelmes Levél

Ezt is főleg kettesben szeretem játszani, mert itt ki lehet esni a játékból. Ez egy többfordulós pörgős játék. Bár egy forduló nagyon rövid, ha többen játszunk, aki kiesik kell egy kicsit várjon. Ebben a játékban sem kell sokat gondolkozni, de azért nem csak a szencsén múlik kitaláljuk-e melyik kártya van a másik játékos kezében. Számomra mókás, pihetető játék. Mivel az egész csak néhány kártyából áll, kis helyen elfér, utazásokkor is bekerül a csomagunkba. Azt hiszem ezek a kártyák a legkopottabbak, jó lett volna kártyavédőt tenni rájuk. Mivel a játék kicsi, nem is drága, viszont előfordulhat, hogy ha tönkremegy nem lehet majd újat venni.

Tehát a leggyakrabban elővett játékok fél óránál rövidebb idő alatt adnak kikapcsolódást, örömöt. Egyedül a Ticket to Ride kicsit hosszabb, 45-60 perc kell hozzá. Egyik sem nehéz, stratégiai játék. Nálunk ezekre találtunk leggyakrabban időt és kedvet az elmúlt évben. Úgy látszik nagyon foglaltak voltunk tavaly.

Tervezem megosztani egy másik posztban kedvenc játékaimat, amelyek bár ritkábban, de előkerültek tavaly. A „kedvencek melyeket nem volt kivel játszanom” című posztot pedig nem fogom megírni.  

Vártuk

 a külső dekorációt a téli hangulathoz: egy kis fehéret, ha kinézünk az ablakon. Szombaton havazott úgy igazán először ezen a télen. Itt nem is olvadt el teljesen. Ma is szépen hullt a hó. Volt hóeltakarítás a járdáról, hógolyózás. Hóembert is próbltak építeni a gyerekek, de túl vizes volt a hó.

Mióta házban lakunk, majdnem minden évben kipróbálom, milyen mezítláb a hóban. Csak néhány másodpercre. Nagyon szeretem ezt a gyakorlatot. Annyira felfrissít! Soha nem okozott semmiféle megfázást vagy felfázást. Mindig nagyon jól éreztem magam tőle. A gyerekek közül is van, aki szívesen kipróbálja. Ma arra gondoltam, hogy nem csak egyszer, de ahányszor friss hó hullik, jó lenne gyakorolni.

Olvasni jó!

Nehezen választottam a novemberben és decemberben olvasott könyvek közül hármat. Végül négyről fogok itt írni.

Ryder Carroll: A Bullet Journal módszer. Kövesd a múltat. Rendezd a jelent. Tervezd a jövőt.

Egyszer már átolvastam ezt a könyvet, három évvel ezelőtt, amikor megjelent. Akkor főleg a módszerre voltam kíváncsi. Látni akartam, hogy a módszer kitalálója hogyan is jegyzetel, hogyan néznek ki egyes oldalak. Most több évi próbálkozással, gyakorlattal a hátam mögött újra kíváncsian vettem kézbe a könyvet. Adtam magamnak időt átgondolni mi is van a gyakorlat mögött. Miért és hogyan segít ez a fajta gyorsnaplózás. Megérthetjük a könyvből hogyan jött létre ez az egyszerű, bárki számára elérhető módszer. Nem kell hozzá semmi, csak egy füzet és írószer. Sokszor a szépen megrajzolt oldalak a netről azt üzenik, hogy nem tudsz elég jól rajzolni, neked nincs annyi filced, nem elég szép a kézírásod, a füzet szép, mutatós kell legyen A könyv egyszerűen elmondja hogyan lehet hatékony a füzet, a jegyzetelés, tervezés, hogyan segíthet megismerni magad, elérni a céljaidat. A könyv hatására a januári hónapot egész minimalistán vezetem. Jó volt újra elolvasni és átgondolni dolgokat.

Melissa Fleming: A remény, amely legyőzte a tengert.

Nagyon megdöbbentett ez a könyv. Miután befejeztem, még napokig a hatása alatt voltam. Szerettem volna azt mondani, hogy ez csak egy kitalált történet. De nem az. Akkor legalább egy hihetetlen történet. Lehetetlen, hogy valaki mindezt átélje és mégis túlélje. Nem hiszem, hogy az afrikai kontinens problémáit, a Közel-Kelet háborút túlélőinek gondjait úgy kellene megoldani, hogy az ott élőket áttelepítjük Európába és boldogan élünk míg meg nem halunk. De ez a menekültekkel való kereskedés, a lélekvesztőkön való útnak indításuk szívszorító. Felháborító, hogy ebből jókora hasznot húznak egyesek, míg sok ezren vagy ki tudja mennyien vesznek oda. Dua a háború kitörése előtt egyszerű szíriai lány volt, de a háború teljesen megváltoztatta az életét, menekültként élt családjával Egyipomban mielőtt nekivágott vőlegényével a tengernek egy jobb élet reményében. Milyen szörnyű hatása van a háborúnak, bármikor és bárhol legyen is- hát erről szól ez a könyv (is). Milyen áldottak vagyunk, hogy olyan helyen élünk, ahol az elmúlt évtizedekben nem volt háború és most is béke van!

Mihail Bulgakov: Egy fiatal orvos feljegyzései

Ez az egyik legkisebb méretű könyvem. Részben apró méretéért vettem meg. Részben pedig a címe miatt és mert már hallottam az íróról, de még semmit nem olvastam tőle. Egy letűnt világról ír, az 1900-as évek elejéről. Novelláskötet. Orvosi tapasztalatok egy olyan településen, ahol még villanyáram sincs. Ma ez már elképzelhetetlen. Hogy lehet így élni, kórházat működtetni? Nagyon tetszett, ahogy a fiatal orvos megbirkózott a nehézségekkel. Megtudhatjuk hogyan teszi a morfium tönkre akár az orvost is. Vannak a könyvben háborús emlékek is. Összességében jó olvasmány volt.

Bill Sullivan: Bemutatlak önmagadnak. Gének, baktériumok és más titokzatos erők, melyektől te te leszel.

Kíváncsivá tett a cím. A könyv érdekes témát jár körül, amit epigenetikának neveznek. Arról már olvastam, hogy a bélflóránk nagy hatással van immunitásunkra, agyunk működésére. Ebben a szerintem- ismeretterjesztő könyvben számomra új és érdekes dolgokról olvastam. Nem is sejtjük, hogy mennyi minden van hatással arra, hogy mely gének fejeződnek ki. Milyen fontosak a korai környezeti hatások, a táplálkozásunk, a fizikai aktivitásunk és egyebek. Mi van a preferenciáink, hangulataink, tetteink mögött? Például miért szeretik egyesek a brokkolit, mások nem? Én nagyon szeretem, de családomban van olyan, aki nagyon nem szereti. Mi is van e mögött? És még sok érdekes dolog. Ami nem tetszett az az, hogy a szerző nem hisz a biológián, genetikán kívüli nem fizikai létezésben. Lekezelően nyilatkozik azokról, akik hisznek valamiben ami a túl van fizikai létünkön. Szerintem annyira komplex az embert alkotó biológiai rendszer, annyi az összefüggés, hogy mindez nem lehet a véletlen műve. Vagy óriási hit kell ennek az elfogadásához. Ha a könyvben leírt felfedezett tények igazak, csak még nagyobb a csodálatom Isten kegyelme és gondoskodása iránt.

BÚÉK!

A napokban többször is mondtam és leírtam, hogy "boldog új évet kívánok". Közben eszembe jutott, amit nem rég olvastam, hogy a boldogság nem cél, hanem mellékterméke (micsoda kifejezés!) annak, ha a helyünkön vagyunk, ha tudjuk merre tartunk, mi a célunk, ha megtaláltuk életünk értelmét.

2021-es Hálaüvegünk cetlijei 

Év kezdetekor újból leírtuk mit szeretenénk tenni és mi az, amit várunk ettől az évtől. A borítékot lezártuk és eltettük. Ha élünk és együtt leszünk, Szilveszterkor elővesszük. Addig pedig megpróbálunk a terveink valóra válásáért dolgozni, megtalálni a helyünket, feladatunkat. A napi boldogságért pedig hálára tanítjuk szívünket. A konyhapulton egy új üveg várja az új hálacetliket. Mert amíg élünk, Isten szeretete kíséri életünk és lesz okunk örülni.