... gondolatok...

Ma újra rádöbbentem, milyen nyomás nehezedik a gyerekekre ... olyannak lenni mint a másik, nem is olyannak lenni, hanem birtokolni azt, amit a másik vagy ha nem lehet, hát valamit ami neki nincs, valahol máshol, másból többet felmutatni. Pedig az élet - s egy gyermek élete nem a megnézett filmek a márkás játékok függvénye. De ha elkap az ár, menni kell, nincs megállás, nincs elég. Mégis, az Élet sokkal több annál, amit birtoklunk. Csak két napja beszélgettünk valakivel, aki járt ott, ahol vannak gyerekek akik hetente csak egyszer esznek... Mennyire gazdagok vagyunk mi, hisz naponta háromszor üljük körül az asztalt...

Vihar előtt

Az élmúlt napok melege után,  ma délután szinte fáztunk kint. Mintha vihar készülne. Mit tehet vihar előtt, akinek kertje van? Körbejár, néhány gyomot kihúzgál, ami ehető leszedi. Hála Istennek, itt eddig nem tett kárt az eső, a jég s egyéb a kertben.

Ez még a tegnapi nagy melegben szedett körömvirág. Gyönyörű, megunhatatlan. Majd' minden teába kerül egy-két virág.

S mit tesz, akinek cicája van? Cicázik. Kóborló tekergőt egyszer már a szomszéd utcából szedtük össze. 

Cica

Három hete van nálunk a kis fekete cica. Sokszor annyira mókás! Ma is jól megnevettetett, ahogy játszott. A játék jót tesz neki, a nevetés meg nekem.

Gyűjtöm teának

a mentát, a cirtomfűvet, a csalánt, a kakukkfűvet, a körömvirágot.