vasárnap, február 16, 2014

Még mindig

aggódom ha valamelyik gyerek beteg lesz.
Félek, bár tudom és mondom magamnak és a gyerekeknek, hogy Isten kezében van az életünk.
Eddig még nem vizsgáztam jól a nehézségekben.

Az elmúlt napokban legkisebbünk küzdött a lázzal. 39,7 - ennél többet már féltem elviselni, hűtőfürdő, lázhúzó... Kitartóan visszatérő láz. Az este beadott lázhúzó után végre három éjszaka után volt egy láztalan éjszakánk. S bár még nem eszik, fáradt, anyán lógó, de ma még nem ment fel 38 fölé a láza. Így hát reménykedek, hogy vége lesz ennek is...


Nemrég voltunk még így, úgy vártuk a hét végét, hogy kicsit szusszanjunk, pihenjünk, mert már soknak érezzük a rohanást. S nem lehetett megállni, bírni kellett tovább... Akárcsak most. Isten ad erőt, átvezet a nehézségeken és megtart.


Más.

Szomorúan olvastam a napokban: "Belgium lesz az első ország a világon, ahol nincs korhatár az eutanáziában."