kedd, december 22, 2015

A macska

A gyerekek többnyire Mircinek szólítják. Nem a miénk. Egy őszi napon csak úgy megjelent. És itt ragadt. Akár a miénk is lehetett volna, de nem voltunk felkészülve a befogadására. Azóta a szomszédéknál lakik. De gyakran, rendszeresen átjár hozzánk. A gyerekek nagyon szeretik.


Körülöttünk vannak még üres telkek, nem egyszer láttunk nyulat, fácánokat. Persze egér és poc is van. A legdurvább talán az volt, amikor a máshol mérget evett egér a mi kertünkben múlt ki, még jó, hogy nem a gyerekek találták meg.

Most is jár a kertben egy egér vagy poc, egyszer láttam egy pillanatig, mert nagyon gyors volt. S a macska, mely eddig inkább csak a ház előtt járt, ma (de lehet már máskor is) hátra ment, arra, ahol az  poc vagy egér jár. Jó reménnyel vagyok. Egyszer már láttuk, amint épp egeret fogott a házunk előtt az úton. Egyszer pedig a lépcsőnk elé tett egy egérkét.
A gyerekek eleinte csak simogatták. Most már játszanak és kis labdát is dobnak neki, aminek ő, ha kedve van, utána veti magát.

Hát így van is meg nincs is macskánk.

csütörtök, december 17, 2015

...útban karácsony felé

Itt a tél és örülök, hogy még nem voltak igazán nagy hidegek. Az egyik szobánk nincs leszigetelve, az eső is utat talál valahol, de nem tudjuk, hogy hol. Tapasztaljuk, hogy nem könnyű becsületes mesterembert találni. S hogy az élet mindenkinek tartogat nehézséget, kinek ilyet, kinek olyat... S nevetés közben is fájhat a szív...

A kert, mert mostanában inkább erről írtam, fel van ásva, át van alakítva. Régi járólapokat szeretnék még kapni, venni. A komposztláda aljáról már fel lehetett használni a (szerintem érett) komposztot. Van kint egy kevés petrezselyem levél, őszi vetésű kapor, dugtam el fokhagymát, vöröshagymát. Várom a tavaszt. A primula bimbós.

Eljött az idő, hogy én is beálljak sofőrnek a gyerekek mellé. Nem szeretek vezetni, nem szeretem a zsúfoltságot, a parkolás is nehezen megy, előre kigondolom az utat. De már lehet velem beszélni vezetés közben (eleinte senki nem szólalhatott meg, ha a kormány az én kezemben volt), igaz néha szólok, hogy most nem tudok figyelni. Szeretem a csendes utcánkat, azt, hogy itt nyugodtan parkolhatok. Aztán amíg a zenefélóra végére várok, van időm könyvet olvasni. Ez nagyon jó. Mostanában inkább a neten olvasok többet. Pedig olyan jó könyvet tartani a kezemben, lapozni és visszalapozni. Egész stóc van elolvasásra váró könyvekből, szinte félek már magamnak könyvet venni, hisz jó néhányat nem olvastam el, vagy csak félig.

Van az egyik szomszédban egy aranyos kiskutya, egyik gyerekünk szerint "csak nekünk nincs kutyánk", s ezen mielőbb változtatni kell. Addig is ide jár hozzánk simogatásra a szomszéd macskája s néha kap egy kis szalámit is. Azt hiszem ideje lenne már kicsit utána olvasni, annak, mit ehet egy macska, macskaeledelen kívül...

A gyerekek tanulnak. Ez elég sok időt elvesz az életükből. Gondolok arra, amikor az iskolai követelményeknek igyekeznek eleget tenni. E miatt nem jut elég idejük arra, ami érdekli őket, amit szívesen csinálnának s amiből a való életben nagy hasznuk lenne. Jobban meg kell szerveznem a maradék szabad időt, mert a gyakorlati dolgok néha életet mentenek. Mostanában olyan jókat játszanak! Vagyis időnként vannak kedvenc játékok. Most építenek és babáznak, autóznak, az életet játszák. Tele a nappali is építőkockákkal, legóval, jengával, geomaggal, lego és playmobil babákkal, autókkal.

Írtam már, hogy nem szeretem az ünnepeket? Az előtte való hajrá, a fáradtság jut eszembe. Aztán nem is vagyok konyhatündér, nem szeretek csak úgy főzni, sütni. Csak a legegyszerűbb ételeket tudom elkészíteni. Csodálom azon asszonytársaimat, akik finomabbnál finomabb és különlegesen elkészített ételekkel rakják meg az asztalt. Ráadásul szeretek is enni különleges és finom ételeket. De nem látom értelmét rádolgozni, inkább nem kérek. Számomra ez nem öröm. Mégis minden nap öten-hatan üljük körül az asztalt. Ez nagyon jó. Szívesen készítek ebédet a szűk családomnak, akik elfogadják és azt hiszem szeretik is az itthoni egyszerű menüt. (S talán nem sóvárognak finomabbnál finomabb inyencfalatok után...) Szóval... az ünnepekre nem lesz hirtelen nagyobb a gyomrunk térfogata és reméljük nem kell majd kemény fizikai munkát végeznünk. Ezért hát, egyszerű ünneplést tervezek. Kétszer készítettünk már mézes kalácsot, de "mi az ennyinek" ? Egy darab se vándorolt a kekszes dobozba karácsonyra. Linzert is sütöttem egyszer, ezt is mind megettük, mert nagyon finom volt. Itt a mák a kalácsnak. Ki kell próbáljam, működik-e még a recept. És kell valami elálló tésztát sütnöm, nem is magunkért, de hátha valaki meglátogat s a házi süti csak több, mint a legjobb bolti csokoládé.

Adventi naptárunk nincs. De vettem egy adventi koszorút. Az elmúlt években vagy kétszer próbáltam készíteni, nem valami nagy sikerrel, így hát most vásároltam egyet, nem a legdrágábbat, de azért zöld, és van rajta négy gyertyatartó. Olyan szép, ha égnek a gyertyák! Nem csak vasárnaponként gyújtjuk meg... S hogy nevelésem mennyire hatékony, azt háromévesem mai válasza is jól példázza, aki amikor azt a kérdést feszegettem, hogy mi is az advent, mit is várunk, a karácsonyi csomagot emlegette, mert erre vár s számára a tél is a karácsonnyal kezdődik.


Képeslapok nem készültek, illetve csak néhány, gyorsan a norvég képviseletekhez egy keresztyén családért, ahonnan a gyerekvédelem elvette a gyerekeket, még a 3 hónapos szoptatott kisbabát is... Ez egy nagyon szomorú eset (nyilván nem az egyetlen, csak...), sokan imádkoznak értük, mert itt csak Isten segíthet... Mintha ez a "csak" nem lenne teljességel elég... ó ezek a megfogalmazások!

Hát így vagyok, karácsony küszöbén... Kicsi csend, számvetés, azt hiszem erre van szükségem. És napsütésre, mert  fáraszt a sok szürke, rövid nap.

hétfő, november 02, 2015

November

Javában itt az ősz.

Még nem szoktam meg az óraváltás okozta változásokat. Nem szeretem ezeket a fázós, hamar sötétedős estéket. De örülök minden napsütéses őszi napnak. Olyan jó kiállni vagy dolgozni a kertben az őszi nap melegénél!

Most láttam, milyen az első fagy a kertben, ami egyes növényeknek a véget jelenti.

Ezen az őszön is szereztem be pár új növényt. Tavasszal derül majd ki mi marad meg. Rendezgetem, átrendezem kicsit a kertet.

szerda, szeptember 16, 2015

Itt van az ősz...

Volt már hűvös, esős idő, most újra nyári meleg van.
Kiskertem virulhatna, ha jobban gondoznám. Augusztusban szinte semmit nem dolgoztam a kertben. Így most csupa gyom. Azt sem tudom, hol kezdjem a gyomok irtását. Főleg az epres rész van elvadulva. De még így is, van örömre ok.
Kétszer főztem a zöldbab levest kerti babból. A futópaszuly, amit augusztus második felében le akartam vágni, mert szinte semmit nem termett, mégis majdnem egy levesnyi babot termett most őszre s a júliusban vetett gyalogbabról is szedtem egy levesnyit.


Négy kisebb vinettám is lett a két tő padlizsánról (nyáron is volt 3 db.), amiket elég későn szereztem be s csak azért, lássam, hogy is néz ki ez a növény, oda ültettem, ahol épp maradt még egy kis hely, nem törődve azzal, milyen növény szomszédokat kedvel, épp a mellé került, amit nem kedvel, de azért termett. :)

A paradicsomok jól teremtek. Volt nagy és kicsi is. Augusztus második felére lett valami bajuk, itt-ott fekete foltok jelentek meg a paradicsomon, most van amit valami hernyó támadott meg, ilyet nem is láttam még, paradicsomba hernyót. Van, ami a tövén romlik meg. Ennek ellenére vannak jó paradicsomok, egész nyáron volt friss kerti paradicsomunk elég, kétszer főztem is be belőlük. Paprikánk is termett. Hálás vagyok Istennek, hisz ő adja az áldást.


A karalábé is jól termett, épp a héten tettem el a fagyasztóba a nagyját, mert már kezd fásodni. Még van néhány, amit be kell szedjek. Tudom, hogy egész évben lehet kapni karalábét a piacokon, boltokban. Mégis ez más, mert itt termett. Nem akartam én ilyen sok karalábét, de jól kelt pl. a salátához viszonyítva. S ha már van, fel kell használni.

A kerti répa is határozottan jól jött néhány alkalommal, nem kellett gyorsan elmenni vásárolni. Persze nem volt olyan szép tiszta, mint a Lidlben vásárolt, de itt termett, vegyszer nélkül. Kétfajtát vetettem, az egyik finomabb, édesebb lett.

A nyári vetésű kapor is kikelt, kicsike, használtam már belőle.

A káposztából nem tudom, lesz-e valami, elégé meg vannak nyúlva.

A brokkoli talán fog virágozni, egy-kettő legalábbis reménykeltő.

Szedtem egy kevés körömvirágot teának. Volt bőven kakukkfű, citromfű és menta. Bazsalikom épp elég. Egy kevés levendula, az ehető fajta. Igyekszek szárítani amit tudok. Most látom, kevés a tálcám.

Magokat gyűjtök. Virág és zöldségmagokat. :)

Olvastam a napokban valahol a fébén, hogy "mi nem pázsitot, hanem gyereket nevelünk". Ha valaki szólna valamit a ház körüli zöldre, akkor hát megvan a válaszom. Így hát elgondolhatjátok, hogy nincs itt pázsit, csak egy kis fű, gazzal,  hogy ne legyen sár eső után.

Életjelnek most ennyi.

vasárnap, augusztus 09, 2015

Kitartóan

gyönyörű, meleg nyaralási idő van.
Érlelő meleg vagy talán kiszárító? Öntözni kell. Hála a vízért.
Kellett mulcsnak a fű, ezért legutóbb a lehető legrövidebbre nyírtuk. Tapasztalatlanság és meggondolatlanság volt. Utána azt hittem kiszárítja a nagy meleg, minden nap locsoltunk. Így is látszik, hogy itt-ott majd elszáradt. Igaz, hogy nyírás előtt pár napig nem is volt alkalmunk locsolni, főleg elől. De majd csak jön az ősz, a hűvösebb s hátha rendbe jön.

Érik szépen a paradicsom, a paprika, uborka. Egy nap kíváncsiságból megmértem, 800g uborka, 980g paradicsom  ért be, utóbbiak közül egyik 380g. Nagyon örülünk mindannak, ami itt terem. Persze nem szedek be mindennap ennyit, sőt van, hogy semmit, de ez egyre ritkábban. S eszembe se jut fényképet készíteni, mert épp étkezés előtt megyek ki valami frisset szedni, behozom, megmosom s már esszük is egy részét. Azt hiszem gyerekkorom óta nem ettem ilyen frisset.




Főztem be paradicsomot télire. De még szeretnék eltenni. Próbálkoztam uborka eltevéssel is. Ezt már évek óta édesanyám végezte el helyettem, de már egyik gyerek se pici, így illene átvenni ezt a munkát tőle. Zakuszkát szeretnék még eltenni. S egy kis szilvát ősszel.

Tavasszal két csupasz szőlővesszőt tettem itt a földbe, egy sötét szemű szőlőtőről, amit a legkisebbünk nagyon szeretett. Ahogy lelkemre kötötték igyekeztem locsolni majdnem minden nap. Sokáig csak egy levele volt, aztán egyszer csak új levél jelent meg rajta és elkezdett nőni. Nagyon örülök neki. Tudom enni róla csak 3-4 év múlva lehet. De olyan szép rácsodálkozni, látni az élet csodáját ilyen közelről.


Kicsit laza volt a július, olyan pihenős, nem kellett vetni, palántázni. Csak élvezni a termést és persze néha gyomlálni s locsolni. Lassan gondolkozom, hogyan legyen ősszel, meg majd tavasszal. Milyen növényeket szeretnék és hova, hogyan alakítsam a kertet? Tudom szeptembertől újra kevesebb időm lesz a kinti munkákra.

Nem fogom elfelejteni, de azért leírom, hogy volt egy szép rövid hétvégénk gyerekeink nélkül. Ez azért jelentős, mert már van vagy két pár éve, hogy gyerekeket nagyszülőkre hagyva elmentünk volna. Vonatoztunk és autóztunk. S egyszer azért elővettem s végignéztem a gyerekek képeit a nálunk levő kütyükön. Nagyon jó volt, régi emlékeket felidéző s rokonlátogató. Ezért is hála.


hétfő, július 27, 2015

A nagy meleg

elmúlt. Ma kellemesen hűvös volt. A múlt heti meleget főleg nyers ételek fogyasztásával próbáltam átvészelni. Érzem magamon az idő múlását. Nincs semmi súlyos, csak más mint 15-20 éve. Ma egy hete csak vonszoltam magam, kicsit meg is ijedtem. Egy kis pihenés és 24 órán át csak nyers zöldség, gyümölcs csodás hatással voltak rám. Jobban lettem, elmúlt a fáradtságom, szerintem az arcom is simább lett, s következett a lekvárfőzés, kompót eltevés, sok dinnye evés, néha egy fagyi. Örülök a sok friss gyümölcsnek, zöldségnek, sok szép színnek, a hosszú (de már rövidülő) nappaloknak, hogy csak úgy kiülhetek a lépcsőre nézni az eget, hogy mezítláb járhatok a fűben, hogy olvashatok még meséket, játszhatok a gyerekekkel ország-várost vagy csak labdásat. Nem tudom minden kérdésükre a választ, de kereshetjük együtt a választ. S tanulhatok is tőlük.

A gyerekek már alszanak. Az asztalon tempera, színes ceruzák, filcek, meséskönyv, befejezett és befejezetlen rajzok, két társasjáték, amit kár elpakolni, hisz holnap újra elő kell venni. Az ágyon a hátat kitámasztandó két párna, egy gyermekatlasz és a nagy világatlasz, a képes gyermekenciklopédia, egy könyv a világ állatairól, két nagyobb képes meséskönyv és két bogyó és babóca, egy lepkeháló, pár filc és ceruza, mindez nagyszerű összevisszaságban, mintha most mentek volna el s mindjárt újra visszajönnek folytatni amit elkezdtek. Ha szépen elteszem, reggel pizsamásan itt keresik majd, hogy folytassák, ahol abba kellett hagyni ma este a fogmosás, pizsamába öltözés miatt...

Az eső után a kertem újra tele van gyommal. Kezdhetem elölről a kitépésüket. Jó lenne elővenni a kapát is.
Érik a paradicsom, a paprika. Van bőven uborka. S ha locsoljuk, az eper is terem. Az egyik rózsa levelét zöld hernyók támadták meg, a friss hajtásokat leették. A karalábé fejesedik. A káposzta, brokkoli próbára teszi a türelmem, akárcsak a futóbab.

Első uborkáink.

Paradicsom.



Karalábé a saláta között.


Áfonya, a vadon termő. A nemesített áfonyából nem lett lekvár. Pocakba, joghurtba, tortára, fagyasztóba került.



Finom, gyerekkoromra emlékeztető ízű, zamatos barack, pocakba, lekvárba, kompótnak.


Szeretem a zöldet sárgával, narancssárgával. Olyan frissítő.


Eper. Valaki körbejár egy tálkával s leszedi a már érett szemeket. Kivéve a legkisebb, aki helyben megeszi, miközben hangosan megjegyzi, hogy az övé. Szemmel tartom, hogy legalább megmosva egye, de próbálom megelőzni s valakit előtte kiküldeni az eprekért. Ő akkor is keres s a majdnem érettekkel egészíti ki a részét.


Játék bent, ha kint túl nagy a meleg.

csütörtök, július 09, 2015

Kicsit olyan most

nekem, mintha szabadságon lennék. Újra fáj a hátam, első nap alig tudtam mozogni. Most már jobban vagyok, de nehéz hajolni, emelni, tenni-venni, de legalább tudok fájdalom mentesen járkálni s persze ülni, de leginkább feküdni ( :D ). Kicsit lelassult az élet körülöttem, mert nem tudom elvégezni a dolgom, a gyerekek segítenek, kivenni az edényt az alsó fiókból, s a legtöbb nyújtózkodós, hajolós mozdulatot is rájuk bízom. S persze van időm írni.

Az éjszakai vihar lefektette az egyik paradicsomot, ami nem volt jól kikötve. Még a paradicsom kötözését is tanulni kell. :)
Amúgy remélem ebben az hónapban már ehetünk paradicsomot a kertből.



A körömvirágkrém nagyon jó. Használom.
Teának valót is szedtem, itt szárítom, közben teszek is egy-egy virágot az esti, reggeli teába. Nagyon szép a körömvirág virága, főleg a narancssárgák tetszenek. Nagyon jól mutatnak, hisz itt nálunk sok a zöld és a barna.


Szerettem volna egy kis fűszernövényes részt a kertbe. Nem sikerült. A csombor nem kelt ki vagy kikelt és nem ismertem fel ezért kigyomláltam. Egyetlen csombor van a kertben, kicsit távolabb attól a helytől ahová a magokat szórtam, a mogyoróbokor tövében. Nem is ismertem fel, más szólt, hogy az csombor.
A metélő hagyma ki se kelt.
Nem is vásároltam fűszernövényeket, mert nem tudtam, hová is tegyem őket. Ezt is jól át kell gondolni. Egyelőre menta, kakukkfű és bazsalikom van a kertben. Kamilla is pár szál, de azt nem szedtem le teának.

Petrik Adrienn egyik könyvében olvastam, hogy a bazsalikom egy hajtása vízbe téve tíz nap-két hét alatt gyökereket fejleszt és földbe téve új bazsalikom növényünk lehet. Vetettem bazsalikomot, de biztos nem gondoztam megfelelően, mert nem lett belőle semmi. Így aztán nem rég vásároltam egy növényt, amit a paradicsomrengetegem sarkába ültettem ki. (Valaki tudja: áttelel kint vagy jövőre új növént kell szereznem?) Abból leszakítottam egy hajtást, vízbe tettem, kíváncsíságból. S láss csodát, micsoda élni akarás van a kis növényben: gyökereket növesztett, s lett egy új bazsalikomom.




Egyelőre egy cserépbe tettem, s bent tartom, így könnyebb locsolnom, s majd kiültetem valahová egy paradicsom mellé, mert úgy olvastam, hogy jót tesz a paradicsomnak a bazsalikom közelsége. A petrezselymet és körömvirágot is szereti maga mellett a paradicsom. Sajnos a petrezselyem nem megy jól nálam. De még fogok próbálkozni.

A paprikák, melyeket magról neveltem, elég szerencsétlenül néztek ki, kiültetéskor is elég kicsik voltak, sokáig nem nőttek, most mégis reményt keltőek. Jót tett nekik a tövük körül a fűnyesedék. Nem kapálom, mert azt olvastam, hogy elég fent vannak a gyökerei, könnyen meg lehet sérteni. A gyomokat kihúzogatom mellőlük és mióta tettem a fűnyesedéket, nem is gyomozódik már úgy, a földje se szárad ki olyan hamar, a locsolás is többet ér.


Virágzik az uborka is, s már láttam itt-ott kicsi uborkát is.


Sajnos nem mindennel dicsekedhetek.
Az édesanyámtól kapott málna gyengén megy, levele foltos. A vásárolt málnákból csak az egyik fajta marad meg, nem locsoltam eleget, keveset termett, de az finom nagy szemű málna.
A petrezselyem nagyon gyengén nő, három különböző helyen is próbálkoztam vele a kertben, legjobban a paradicsom mellett megy, de nincs egy jó csokorra való, épp csak szedegetek pár szálat az ételbe, amikor kell s nincs piaci.
A kapor is gyengén megy, alig kelt ki, s ami kikelt is gyenge. Még akarok vetni egy sort az uborka mellé, hátha őszig kikel. Elég sok kaprot szoktam használni, idén nem tettem egyáltalán a fagyasztóba.

Láttátok az égen a Vénuszt és Jupitert? Közel állnak vagy inkább álltak egymáshoz. Mind néztem, milyen érdekes az a két fényes csillag már sötétedés előtt! Aztán egyszer megkérdeztem az uramat s másnap küldött egy linket, amitől 'megvilágosodtam'. Kár, hogy nem kérdeztem hamarabb. Jó megnevezni a dolgokat.

Búcsúzóul egy rózsás kép, most nyílnak. Próbálkozom a rózsaszörppel. Még nem volt nagy sikerem, bár iható volt.

szerda, július 08, 2015

Fokhagyma

a kertünkből. Utamban volt, gondoltam elég rosszul néz már ki, elszáradt a levele, eléggé elhanyagoltam, nem locsoltam, gondoltam kihúzom, ne árnyékolja a száraz levele az epret. S erre mit találok a földben? Szép nagy fokhagymafejeket. Egy-egy gerezdből milyen csoda lett a földben! Nagyon örülök, hisz mindennel csak próbálkoztam, lássam mi lesz. S van ám mit látni! Hála érte.


péntek, július 03, 2015

Július

Itt van újra a nagy meleg. De itt más, mint a városban. Este érezhetően hűvösebb van, nincs olyan sok épület ami meleget sugározzon. Éjjel nem szenvedünk a melegtől. Nappal meg keressük az árnyékot.

Múlt este olyan közel és olyan szép volt a hold!


Újra nyílik a rózsa, csodás az illata is.


Az egyik sor borsó helyére két sorban retket vetettem, egy sor pirosat és egy sor fehéret, közéjük pedig rukkola salátát, ami a sok eső hatására szépen ki is kelt.


Kedves rokonoktól kaptam friss disznózsírt. A kertben több körömvirág is virágzik. Így megpróbáltam Maria Treben receptje szerint házilag körömvirág krémet készíteni.




Sajnos nem vagyok felkészülve, épp csak két tégelyt tudtam szabaddá tenni.
Igazán jó érzés, itthoniból előállítani ezt-azt.
Bekerült a ruhák közé az első levendulás zsákocska is. Elég kicsik a levendulák, sajnálom megnyírbálni őket.
Több mint egy méteresre nőtt a citromfű. Múlt héten mindenfele citromfűvet szárítottam. Nagyon szeretjük teába. A menta is jól megindult, abból szárítottam egy jó tálcányit. A kakukkfűből is szárítottam.
Petrik Adrien egyik könyvében olvastam, hogy a bazsalikom szár (két-három pár levélkével) ha vízbe tesszük 10 nap alatt gyökeret ereszt. Kipróbáltam és működik!
Az eső után újra kivirultak a gyomok minden fele, kevésbé a paprika körül, ahová a múltkor fűnyesedéket terítettem.
Virágzik az uborka.
A futópaszuly fut, de nem virágzik.
A paradicsomok nőnek, de még nem pirosodnak.
Egyik sorba (Még tavasszal) karalábét és sok salátát vetettem. Sehol máshol nem kelt ki a saláta, de ott mintha mind kikelt volna. Ma épp rászántam magam a ritkitásra, saláta levesünk lesz. A káposzta sort is meg kell ritkítsam. Nehezen szánom rá magam.


Idén először láttam piaci termesztett áfonyát. Eddig mindig vadon termőt vásároltunk. Ez édesebb, finomabb. Eszünk belőle és szeretnék valamennyit lefagyasztani. Nincs szívem lekvárt főzni belőle. Amúgy nálunk a kertben is ilyen termett, mivel kicsi még a bokor, pár szem jutott mindenkinek.


Néha egy kis kompótot is próbálok eltenni. Most épp kedvencünket, lapos barackot.


S ha néha megállhatok kicsit olvasni, kikapcsolódni, vagy csak kiülhetek a lépcsőre a gondolataimmal... hát szép az élet, mert nagyon sok mindent kaptam.


csütörtök, június 25, 2015

Eső utáni napsütés

Jól lehűlt itt erre felénk. S volt eső is. Nagyon száraz volt a föld. Jót tett a növényeknek a csapadék. S olyan szép minden, így eső után.



Kegyelem.
Hála.
Öröm. -olvasom Ann Voskamp "Ezernyi ajándék" című könyvében.
Szeretnék nyitott szemmel járni.