Évforduló!

Nem, nem felejtem el! Két éve bukkantam rá a bullet journal-ra.
Akkoriban egy hatékonyabb határidőnaplót kerestem.
Szinte minden évben volt határidőnaplóm: standard bolti, igeverses, kisebb, nagyobb, színes és sorolhatnám. De az utolsót kis zsebméretűt kivéve, amit mindenhová magammal vittem, egyiket sem használtam rendszeresen és kitartóan egész évben.
Két és fél éve,  bukkantam rá a filofax-ra s azt hittem, ez az, ami kell nekem, mert rugalmas és személyre szabható. Meg is próbálkoztam vele. Több mint negyed évig használtam és nagyon szerettem a kis gyűrűs füzetemet.
Ebben az időben filofax témában keresve bukkantam rá a Bullet Journal-ra.
Csak kíváncsiságból próbáltam ki, hogy lássam, miben más, mint a filofax, melynek lapjai cserélhetők. Egy egyszerű (legolcsóbb) matek füzetre egy színes lapot ragasztottam borítónak és már írtam is bele. Cikkeket, videókat néztem s közben megértettem hogyan kell bullet journalt vezetni. Több, mint négy hónapig használtam a füzetet, mire tele lett. Ebben a füzetben próbáltam, tanultam Ryder Carroll módszerét. Füzetem nem művészi napló lett, amilyet sokat látni a neten, hanem egy eszköz, ami kéznél volt, naplónak, jegyzetnek, listáknak s még ennél is többnek.
Annyira megkedveltem ezt a módszert, hogy azóta folytatom. Most a harmadik füzet végénél járok.

S nagy örömömre valaki megajándékozott Ryder Carroll könyvével is, ami nem rég jelent meg magyarul. Most ezt olvasom. És folytatom ezt a naplózást, míg csak lesz egy füzetem és egy írószerem.

December: havi tervezőm.

Megjött

hozzánk is az első hó. A reggeli esőből havas eső lett. Aztán leckeírás közben egyik gyerek felkiáltott: hull a hó! Ez szünetet is jelentett a két kisebbnek, akik nagy lelkesedéssel húztak csizmát, kabátot, sapkát, mert az tél első havazását nem elég látni, érezni, ízlelni, tapintani, átélni kell. Ez a gyerekek csodája.

Játék, megunhatatlanul

Egy régi, már elfelejtett játékot vettünk elő a napokban és jókat játszottunk újra. Ez is azt bizonyítja, hogy nem mindig a drága a jó.
Valamikor Sárosdi Virág blogján olvastam a Digit-ről. Játszottunk is vele akkoriban. Aztán valahogy -talán mert a doboz is kicsi és mert inkább olvastunk - elfeledkeztünk róla. Most, hogy újra rátaláltunk, felfedeztük, olyan, mintha lenne egy új játékunk.
A játék egyszerű. Az öt botocska közül egy elmozdításával kell egy olyan formát kialakítanunk, ami egy a kezünkben levő kártyákon van.

El kell mondanom, hogy az a gyerekünk, akinek a Dixit a kedvenc játéka, nem rajong ezért a játékért, de a hatévesünk szívesen játszik ezzel is.


Egy másik elfeledett játékunk az Upwords. Ezt egy ismerőstől kaptuk, mert neki nem kellett vagy nem tetszett. Szókirakó játék, és román nyelvhez vannak benne a betűk. Jól illik a román nyelvhez, sok szó esetében egyetlen betű megváltoztatásával másik értelmes szót lehet alkotni, így nem csak síkban rakhatunk ki szavakat, hanem felfele is lehet építkezni.
A román nyelv játékos gyakorlásához használjuk. Nagyon jókat játszunk, még azzal a gyerekkel is, aki amúgy nem szeret románt tanulni.

Még egy játék, amivel már évekkel ezelőtt szemeztem, de aztán valahogy elfeledkeztem róla, most viszont az Auchenben találtam rá, 25 ron:  Pentago. Egy mozgatható tábla, fekete és fehér golyók. Leteszel egy golyót, elforgatod a tábla egyik részét. Akinek hamarabb lesz öt golyója egy sorban, az nyert. Szívesen játszunk vele azért is, mert rövid, pár esetleg néhány perces játék. Délután, tanulás után, mikor még nem kívánunk komolyabb és hosszabb stratégiai játékkal játszani, egy cikóriakávé, tea, süti mellett elfér ez is az asztalon. Két személyes. Ez sokszor előny.

"Anya, nyertem!"

ma

Megérkezett a hideg, az eső, az ősz. Családunkból négyen már megküzdöttek az őszi megfázással. Úgy érzem, én következem. Puha takaró, egy jó könyv, finom, meleg tea...

Felix Salten: Bambi gyermekeiből olvastam fel ma. Ilyeneket is:
"A nehézségeknek is megvan a maguk értéke. ... Én nem szeretném, ha hiányozna az életünkből a megpróbáltatás, a veszélyek, a hideg meg az éhség... A megpróbáltatások csak erősebbé tesznek... A gondtalan dúskálás csak elpuhít..."

Egy napsütést ígérő őszi reggel.

Kedvenc játék

Már írtam, hogy újra divatba jött nálunk a társasjáték.
Előkerültek a régiek is és újakkal is bővült a készletünk.
Kevesebbet olvasok. Kevesebb mesét néznek a gyerekek és kevesebbet neteznek. Én még több dologgal vagyok elmaradva, mint eddig, de van amivel fájó vállammal nem is lenne jó foglalkoznom. A "ne nézz annyi mesét!", "ne játssz a tableten!", helyett társasjátékozásra nem tudtam rávenni a gyerekeket csak úgy, hogy "Társasozzatok!" De úgy már igen: gyertek, játsszunk! És már ők is hívják egymást és találnak is valakit és valamilyen játékot, ami mellé szívesen leülnek.

Hogyan keresek jó társasjátékot?
A jatszma.ro oldalon olvasok róluk és ha van, megnézem a játékot bemutató videót (rendeltem is már tőlük). Szeretem a  "Mit játszunk?" youtube csatornán levő bemutatókat, de máshol is lehet ilyeneket találni. A boardgamegeek.com oldalon is lehet tájékozódni.

Hol vásárolok? Ahol olcsóbb. Ha már kinéztem magunknak egy játékot (van egy kis listám, hogy melyek érdekelnek), akkor megkeresem hol olcsóbb és eltervezem, mikor lehetne megvenni, esetleg a családban ki milyen játéknak örülne, ha ajándékba kapná.
Egyik kedvencünk, az Azul pár napig az elefant.ro oldalon volt féláron, amúgy most a  Kauflandban a legolcsóbb. Néha jó kedvezmény van a Diverta online boltjában egyes játékokra. Van ami jó áron van a Carturesti online könyvesboltban - bár itt kevésbé.  A happycolor.ro -nak van itt közel boltja, ahol meg lehet nézni a játékokat, mert néha jó látni, kézbe venni őket.
De talán a legtöbbet a bemutató videók jelentettek, illetve ha egy ismerős azt mondja, "az jó, nekünk bevált" vagy amit sikerül valahol máshol kipróbálni. Így lett pl. kedvec a "7 csoda", az" Azul". A nyelvfüggetlen társasokat érdemes ott megvenni, ahol olcsóbb, ami nem nyelvfüggetlen, mi szeretjük ha magyar nyelvű a játék.

Egyik kedvenc játékunk a "Kingdomino", ezzel is az "Azulhoz" hasonlóan szinte pihentető játszani. A játék kivitelezése is gyönyörű, a színek telítettek, öröm kézbe venni. Ez is 2-4 személy számára készült, játékidő 15 perc. A rövid játékidőnek is nagy szerepe van abban, hogy gyakran asztalra kerül a játék. Leginkább ketten szeretjük játszani. Nálunk gyakran előfordul, hogy csak 2-3 személy akar játszani, mert van aki nincs itthon, van aki tanul, van aki inkább olvas vagy épp nem szeretne játszani. Jó, hogy vannak ezek a két személlyel nagyon jól működő játékok.

A régi játékokkal is öröm játszani. Ma olyan klasszikusok kerültek elő, amiket még nagytatámmal is játszottam fiatalabb koromban. Ezek a malom és sakk.

Gyönyörű az ősz

erre felénk. Már hidegebb van mint a múlt héten, érezzük, hogy ez már ősz.
Sokáig örülhettünk a virágoknak.
Még van a kertben paprika, körömvirág, menta, zöldhagyma, saláta.
A naspolyát még nem csípte meg a fagy.
Ma zongoraórán Flóra néni finom sült birsalmával várt bennünket. Holnap piac nap lesz nálunk, remélem lesz birsalma, készítsek én is.

Szanaszét

hevernek a könyvek, itt is ott egy, kettő, három. Mindenki olvas, itt ezt, ott azt, belelapoz ebbe is abba is.
Már többször gondoltam arra, hogy összeszedem, megszámolom, lefotózom egy-egy nap könyvkavalkádját.
Múlt hét egyik napján, ami vakáció is volt, ez a kép készült (tablett, könyvolvasó - volt aki épp azon is olvasott):

Nem fagyott, de befagyott

A mai erdei séta után úgy érzem megkaptam minden szépséget, amit az ősz adhat. Napsütés, madárcsicsergés, meleg (25 fok), szebbnél szebb színű levelek (lehet szép az, ami meghalt?), lábunk alatt zörögő avar, pad és asztal a pihenni vágyóknak. Csak hogy érezzem itt vagyok még a Földön, néha hallottam valami olyasmit, hogy mikor megyünk már haza, merre van a kijárat, elfáradtam, induljunk már... De ezektől eltekintve szép volt.

Tanultam mostanában egy új kifejezést: periarthritis humerosclapularis. Nem szeretem az ilyen hosszú és idegen kifejezéseket. De ennek most nagyon megörültem, mert végre nevet kapott a hónapokkal ezelőtt hozzám beköltözött fájdalom, ami az előjelzések szerint még hónapokig itt marad. De vigasztal, hogy mások is túléltek már ilyesmit, a gyerekek ortopéd orvosa,  egy gyógytornász, egy fogorvos, egy rokonom s még ki tudja hányan, hisz a fájdalom nincs mindig az arcunkra írva. Az mondták türelem, ezt ki kell várni. Hát igyekszem. Azért most már jobban alszok, mint az elmúlt hónapokban, kicsit jobban tudom mozgatni a karom, de még mindig erősen korlátolt a mozgásom.

Nem tudtam, hogy ennek a kórképnek van szép magyar neve is: befagyott váll szindróma.
Ahogy a neten kutakodtam a témában, egy helyen azt olvastam, hogy a gyógyulás ideje minimum 1,5-2 év. Remélem ez azért túlzás, de hónapokra lehet számítani.

Egy ismerősöm mondta többször is, a "hogy vagy?" kérdés kapcsán, hogy 40 után ha valami nem fáj, már nem élsz. Nem hittem neki, s nem értettem, miért túloz ennyire. De az idei nyár óta már gondoltam én is arra, hogy talán igaza van. Bár mégis, nem kellene ennek így lennie.

Itt találtam néhány gyakorlatot, ami bár nem tesz csodát, de segíthet.

Sok mindenről írnék még, ami érdekel, foglalkoztat, de mivel vége az őszi szünetnek, nem tudom, mikor lesz még időm.

Mert vakáció van

Előkerült az asztalra egy nagyobb puzzle. Csak vakációban vesszük elő az 1000 vagy ennél több darabosakat, mert nehéz nélkülöznünk egy asztalt.
Két és fél nap alatt raktuk ki.
Apa meglepetten nézte a kirakott képet, mert ismerősnek tűnt, aztán azt mondja, én már sétáltam ezen az utcán. :)

Mostanában gondoltam már arra, hogy hiába tartunk itt annyi puzzlet, mert a gyerekek már megunták, rá se néznek, a kisebbeket kinőtték, jó lenne eldobozolni, odaadni egy részét. Legnagyobbunk szerette és szereti leginkább a puzzle kirakását. Viszont az elmúlt héten valahogy előkerültek, majdnem mindet kirakták, a gyerekszobákban alig lehetett járni a sok szép kirakott képtől. Kirakták, elpakolták. Gondoltam most egy ideig nem kell majd nekik, eldobozolhatom őket, de legkisebbünk kért, hogy hagyjam elő, mert ő még ki szeretné rakni. :)

S kirakták a bevásárlóközpontban a kasszánál kapott épületekből a várost. Még valakitől mg kell kapják az egyetlen hiányzó épületet, s teljes lesz a kép.

Ez a vakáció a kirakózás, az olvasás és a társasozás, jegyében telik.