Január végén telt be a bullet journal-os füzetem, amit tavaly áprilisban kezdtem használni. Így februártól új füzetem van.
Úgy tapasztalom, hogy egy 250 oldalas füzet nekem nem tart ki egy évig. Eleinte ez zavart, hisz a határidőnaplók januártól decemberig tartanak, de most már elfogadtam.
Néha megnézek egy-egy videót arról, mások hogyan vezetik a bullet journalt. De ritkán van időm és türelmem hozzá.
Úgy gondolom, az én bullet journalom nagyon minimalista. Kevés a szín, a rajz. Mégis nagyon szeretem. Most egy egyszerű fekete füzetem van. Sok szép borítójú határidőnaplót láttam, ami tetszett, de nem vettem, mert tudtam, nem tudom hatékonyan kihasználni.
Az éves tervezővel indítottam. Egy oldalra 3 hónapot vezettem fel.
Ez után jövő tervező és a közeli család és barátok szülinapját szedtem rendbe. Majd néhány gyűjtemény oldal következik, köztük a kimaradhatatlan könyvlista is.
Ez után a havi és napi tervező.
A februári ilyen lett. Úgy gondolom, nagyon egyszerű. Nincs időm rajzolgatni, diszítgetni. Szeretem ezeket az oldalakat, mert elég egy pillantás rá, és eszembe jutnak a fontosabb események, emlékek. A havi tervezőm hónap végére emléklappá alakul.
Épp néztem, az elmúlt hónapban 12 oldalt használtam el. Egész oldalas heti tervezőt most nem használtam. De hét elején feljegyeztem azokat a teendőket, amiket nem tudtam napra-órára betervezni. Napi jegyzetem se volt, csak amikor szükségesnek éreztem, 28 napnól 20 nap. Napi tervek órára lebontva, ha zsúfolt nap állt előttem. Gondolataim egy könyv kapcsán. Egy-egy idézet. Lista. Volt, hogy csak egy sor, de volt hogy majdnem egy oldal. Ez az, amit nagyon-nagyon szeretek a bullet journalban. Nincsenek kimaradt oldalak, üres helyek. Nincs: jaj, ma nem írtam semmit -vagy: nincs elég helyem a mai nap jegyzeteihez. S ha menet közben rájövök, hogy szükségem van egy oldalra egy listának, valamit feljegyezni, hát lehet, mindent szabad.
Aztán itt a márciusi oldalam, még nincs minden felvezetve rá s majd menet közben fognak megtelni a napi részek.
Aztán fel szoktam jegyezni, hogy mi az ebéd. Nem is próbálkozom már előre tervezni, esetleg csak pár napra, mert frusztrál, ha változtatnom kell, azt pedig kell, mert van hogy közbe jön valami. De így is követni tudom, mikor mit ettünk. Hiába kedvenc, azért ne legyen egy héten kétszer paradicsomleves, vagy ha valami nem volt már 2-3 hete, akkor azt jó lenne újra elkészíteni.
Van egy oldal, ahol követem a fontosabb dolgokat. Pl. eszem-e cukrot, gluténest, mennyit mozgok: séta, gyaloglás, szobabicikli, van egy sor tornagyakorlat, ami jól átmozgat minden izomcsoportot, rövid és könnyű -ezt jó lenne naponta elvégezni, s egyebek. Itt még nincs a fejléc elkészítve. Hogy mit veszek számba változhat hónapról hónapra, az oldal nem szokott tele lenni, bármikor hozzá tudok adni valamit vagy el is hagyhatok bármit, hisz semmi sem kötelező, főleg ha nem hatékony.
Aztán van egy hála-napló szerűség, amit most "ezernyi ajándék" címet adtam, amit Ann Voskamp könyve ihletett. Volt erre egy külön kis füzetem, de az betelt, ezért itt próbálom folytatni kicsit másképp.
Van még egy oldal ahol a gyerekek tanulását követem nyomon.
Majd a napi bejegyzések következni, minden hét elején ha kell, egy kis külön teendő listával. Ez a terv. De ez bármikor változhat, ahogy szükségesnek érzem.
Még megjegyzem, a márciusi tervezőket csak kézzel, vonalzó nélkül készítettem, mert épp nem volt kéznél vonalzó amikor kedvem és épp időm is volt elkészíteni a havi oldalakat. Nem lett tökéletes, de a célnak megfelel. Sokat segített ebben, hogy az oldalak ponthálósak.
Ezt a posztot kedvcsinálónak szántam, mert nagyon szeretem ezt a fajta tervezőt, ami egyben napló is. És lehet ezt nagyon egyszerűen is vezetni. Persze én is gyönyörködöm a sok szép bullet journalban, amit a neten találok és ami szinte művészet. De lehet hatékony és személyes az egész egyszerű is.
Régen-régen vezettem naplót, aztán egyre ritkábban jutottam oda, hogy nyugodtan leüljek, írjak, sok minden kimaradt. De a bullet journal-al szinte minden napról marad fent valami, ha más nem akkor egy mosolygós arc vagy egy szomorú. A betelt füzetem mikor használtam tervező volt. Most olyan mint egy emlékfüzet. Jól vissza tudok keresni benne - volt már szükségem erre. Látom mi érdekelt, foglalkoztatott, mivel küszködtem, minek örültem. Legszebb talán ez a vidám rajz, amit legkisebbemtől kaptam.
Próbáljátok ki! Csak egy füzet és írószer. Ilyen egyszerű:
http://bulletjournal.com
