Kicsit a tanulásról így szünet elején

Nagyon örülünk az őszi szünetnek, mert úgy érezzük kifárasztott a nyolc hét iskola.
Gondoltam már régebb, hogy írok a sulikezdésről.
Sulikezdés előtt elmentünk a tankönyvekért. Ez eddig minden évben nagy öröm volt, a gyerekek örültek a szép tankönyveknek, sorra lapozták át egymás tankönyveit, olvasták azt amit érdekesnek találtak. Eddig.

Az idei tankönyvátvátel napja a nagy csalódás napja volt. A gyerekek, mikor meglátták a tankönyveket csalódtak már csak a kinézetük miatt s amint belelapoztak, félre is tették, mert nem találták elég szépnek s érdekesnek. Hol vannak az elmúlt évek szép tankönyei? Nem vagyok szakember, lehet hogy ezeket a tankönyveket használva a gyerekek sokkal okosabbak lesznek. De azt láttam, hogy nem ragadta meg őket a kinézet és a tartalom. Pedig szerintem sokat jelent a kinézet s eddig sok szép szép tankönyvet lapoztunk örömmel az elmúlt években.  De mintha évről évre ritka kivétellel egyre rosszabb lenne a helyzet. Ez elszomorít. Az iskola a pénz miatt kénytelen a támogatott tankönyvet használni, akár csak egy tanévre is váltani s remélni, hogy jövőre hátha...

Szóval már tanultunk nyolc hetet. Új ritmusa van a heteknek. Délelőtt mindenki tanul s egyesek kicsit délután is. Aztán olvasnak, zenélnek, játszanak s örülnek a hétvégének.

Egyik kedvenc képem erről az őszről egy szegedi könyvesboltban készült, arról aki azt mondja, hogy nem szeret olvasni. Remélem egyre gyakrabban fogom látni kiváncsiságból, kedvtelésből olvasni magának.

Olyan szép hosszú meleg őszünk volt eddig, hogy nem egyszer kiültünk tanulni a kertbe. Elmondhatom sokkal jobban ment a tanulás kint, mint bent. Biztos a levegő és a napsugár serkentően hatott az agytekervényekre.

Most szünet van. Pihenés, olvasás, zenélés, játék, önkéntes írás, rajzolás, vágás, ragasztás. Mindenki foglalt, hisz rövid ez a pár vakácsiós nap. :)

... a szép ...nyomában

Vannak apróságoknak tűnő dolgok, amelyek mégis kincset érnek. Szépséget, fényt, szeretetet hoznak. Emiatt nem tudok elfeledkezni róluk.
Ilyen volt az elmúlt napokban a Szösszenetek zine is.
Köszönöm.

Nem is tudtam eddig, hogy ilyen is lehet, ilyen is van. Sok szép írás és kép, rajz. Nem is reméltem, hogy hozzám is eljut. Kölcsön járt itt egy kis kört a két lapszám.

Várjuk a közvetkező számot :)

Volt egyszer egy nyár

Hogyan lehet elbúcsúzni a nyártól? Hetek óta halogatom. De már tagadhatatlanul itt az ősz. A reggelek egyre hidegebbek. Már nézem a naptáramban, hogy mikor fog kezdődni az őszi szünet. Gyömbér teát iszogatva igyekszem megszabadulni az orrcsorgástól, rekedségtől.

Újra számba veszem mit adott és tanított ez a nyár.
El kell felejtenem vagy csak mosolyognom szabad azon a véletlen egybeesésen, hogy pont akkor fogyott el a laktózmentes fagyi, amikor késő délután elmentünk fagyizni.
Tanulnom kell a polcon talált koszos csészék esetéből, hogy nem elég a kedves szó, a dolgoknak bezzeg utána kell nézni, számba kell venni.
Tanultam azt, hogy a szenvedés sokszor nem látható, hallható, de ott van a mosolyok mögött, mindenkinek vannak harcai, nehézségei. S olyan szép ha ezeken túl tudunk segíteni egymásnak, tudunk örülni és mosolyogni.

Még a nyár előtt olvastam valahol, hogy egy ember, azt hiszem misszionárius, rendszeresen imádkozott az autójáért, és nem hiába. Az elmúlt években többször volt baj az autónkkal utazásaink alkalmával, ezek nem olyan szép emlékek. Ezért, megvallom nem nagy hittel, de kértem Istent, őrizzen meg ezen a nyáron, ne kelljen elromlott autó miatt újratervezni a nyarunkat vagy busszal, vonattal utazni. És elmondhatom hogy bár sokat utaztunk, hála Istennek, nem volt gondunk az autóval. Nekem már csak ettől szép volt ez a nyár.

Utazások, új helyek, szép vidékek, hideg és meleg, meglepetések, találkozások, sok játék, pihenés, együtt töltött idő, beszélgetés. Legtöbbször eszembe se jutott fényképet készíteni emlékül. Csak most jövök rá, mennyi szépségről, találkozásról, jó beszélgtésről, szép tájról nincs képem.

Az itthon töltött idő is nagyon jó volt. Kellett a pihenés. Jó volt nézni a felhőket, virágokat, az érő paradicsomot, a macskát és kutyát. Nagyon jó volt egyszerűen csak együtt lenni.

Itthon és máshol sokat játszottunk. Annyi játék előkerült! Egész egyszerű és nehezebb is. Eljutottam a társasjátékos boltba, ahonnan már rendeltem játékot régebben. Hát ez is élmény volt számomra: két terem csupa polc és csupa játék. De elég veszélyes ilyen helyre betévedni, mert több játékot ki is lehet próbálni, és ... jó hogy az időnk véges volt. Gondolom fölösleges megjegyeznem, hogy nagyon szeretek társasozni kedveseimmel és nem csak.

Örültem, hogy a benzinkútnál, ahol megálltunk kicsit pihenni a kávéhoz volt növényi tej és fahéj is. Csak néha iszom kávét, de szívesen teszek hozzá fahéjat, szegfűszeget.

Meglepett a rólam készült rajz is, mert roppant vidámnak látszom, ősz hajszálak nélkül.

Sok jó könyvet felolvastam.

Sokszor símult gyerekkéz a kezembe.

Gyermekeim készítette sütit, palacsintát, pudingot ehettem.

Sok szeretet kaptam.

Nem is tudom számba venni a sok jót.

Nagyon hálás vagyok Istennek és családomnak ezért a szép nyárért.