Ma reggelre

minden fűszál ezüstszínű ünneplőt öltött magára.

Ma már a második reggel volt, hogy befagyott a madaraknak kitett itató. Nem is tudtam, hogy a madaraknak szükségük van itatóra, arra meg főleg nem, hogy erre télen is szükségük van. (Olvashatsz erről: itt, itt.)

Vége lesz lassan az ősznek.

Örülök minden napsütéses órának. Ha csak tehetjük kimegyünk a gyerekekkel a kertbe, az utcára. Jót tesz a napsütés, erősíti az immunrendszert, a csontokat.

Nagy örömömre, találtam egy közönséges virágüzletben anyósnyelvet. Csak 9,5 ron volt, szemben a hornbach-i 43 ronnal, vagy a nagyobb növény ára 90 ron körül volt. Tarka levelű zöldikét is láttam potom árért, csak túl nagy volt, én egy kicsi növényt szeretnék.

Vettünk még a Lidlben egy hagymás jácintot, a gyerekek íróasztalán kapott helyet, karácsonyra gondolom ki fog nyílni. Öröm nézni naponként a növekedését.

Egyik reggel cinkéket láttam a kerítésen. Nagyon megörültem nekik, mert eddig inkább csak varjak, csókák, szarkák jártak erre és egy bagolyszemű kisebb ragadozó madarat is láttam párszor, s fácánt.

Legkisebbünk határozottan tiltakozik a "hugica" megszólítás ellen. Mikor kérdeztem, hogy kik a testvérei - egyik vacsoránál - elsorolta a testvéreit. Mire még megkérdeztem: "És Apa?". Határozottan válaszolt: "Ő Anya férfia."  Reggel hozzám bújt s azt mondta: "Nagyon szeretlek Téged és Apát." Hát szép az élet. Amikor nem rút- mondaná valaki. Mert néha a kétségbeesés szélére sodródom, főleg ha valamelyik gyerek beteg. De a felhőket elfújja a szél, s újból kiderül az ég. Kint és bent is.

Le kellett szerelni a kerti csapot. Eldugtam az utolsó fokhagymákat és dughagymákat. Az eper közé is - mert úgy olvastam, jót tesz az epernek, védi nem tudom mitől. Reméljük nem lesz hagyma ízű tavasszal az eper. :D

Mit tehet a kezdő kertész ha jön a tél? Bámul ki az ablakon, kimegy a kertbe, mér, számol, tervez, fejben és papíron. Utóbbin, hogy legyen mit elveszíteni s újra kezdeni. S olvas, olvas, álmodik és tervez, megnézi honnan rendelhet vagy vásárolhat magokat. Mindent, de legalább annyit, hogy kertje tízszeresét bevethesse. Még jó, hogy nincs hely palántázásra. De ha nincs, akkor is...

Egy érdekes olvasmány: Öngyógyító kiskert. Megvalósítható-e?

Növények a kertből

Jó kimenni és nézni, hogyan változnak a növények. Nőnek, szépülnek vagy éppen télre készülnek.

Talpalatnyi kertünk az emeletről:

Nem sok minden van itt. De azért van mit nézni. Főleg ha arra gondolok, hogy mikor idejöttünk csak gyom volt. Azokból is átmentettünk egy pitypangot, egy útifüvet és két varjúmákvirágot. A pitypanglevél jó teába. Az útilapu sebgyógyító. Hoztunk még az utcáról egy pásztortáskát, mert az is hasznos és egy katángkórót, teája jó a vesének.

A varjúmák virág még ősz elején:

A kertésztől kaptunk egy kis tuját. Icur picur volt. Kis cserépbe tettem. Nem tudtam, mit kezdjek vele. A kertész mondta, hogy jó lenne minél előbb kiültetni. De fogalmam se volt, ebben a kis kertben (ahol alig volt növény a füvön kívül :D) hová is tegyem. Mert úgy-e lassan meg fog nőni. Már látszott rajta, hogy nőtt. Végre nemrég eszembe jutott, hol is mutatna jól. Nem most, mert alig látszik ki a körülötte levő tyúkhúr közül, hanem majd 5-10 év múlva. Most ekkora:

Mivel csak 2-3 levélke volt, mikor kaptuk, nem tudom, hogy fog kinézni, ha megnő, hisz annyi féle fajta tuja van. Majd meglátjuk, ha megmarad.

Az anyukámtól kapott málna:

A vásárolt málnák pedig csak botok. Hogy lesz ebből valami? Majd meglátjuk.

Ez itt a bodza anyukámtól:

Ez itt a zöldhagyma. legkisebbünk ha kint van, odamegy szakít belőle s elrágcsálja. Finom.

Köszméte vagy egres:

Két tő spenót. Inkább zöldturmixba használom a leveleit. A főzelék nem kedvencünk.

Sóska. Szeretjük nyersen és levesnek. Alól kakukkfű.

Menta.

Fügefa. Remélem megmarad.

Fekete ribizli bokor, mögötte eprek.

Rózsabokor édesanyámtól. Gyökereztetés. Két helyütt még futórózsát is gyökereztetek hasonló módon. Mindennap locsolnom kell. Nem értek hozzá, de így bízták rám a veszőket.

Futórózsa, fehér. Bal sarokban ott a citromfű.

Orgona bokor vagy bokor orgona. Egyelőre csak egy bot.

Büdöske. csak egy van belőle. Mellette egy körömvirág.

Calluna vulgaris vagy csarab:

Viola.

Borostyán a kerítés mellett. 

S végül egy nevenincs kis apróság, amit a fű között találtak a gyerekek: 

Mára elég is ennyi kert. Vajon egy év múlva milyenek lesznek ezek a növények?

Növények - itt nálunk

Tömbházban nőttem fel. Minden ablakpárkány tele volt szobanövényekkel, virágokkal. Mégsem szerettem a virágokat. Az ablakon redőny volt belülről, amit reggel fel kellett húzni, este leengedni. Az ablakpárkány keskeny volt, szűk volt a hely, nagyon kellett vigyáznom, hogy a növények levelei ne sérüljenek. S mikor reggel rohantam iskolába, nem hagyhattam a redőnyt lehúzva a virágok miatt, mert nekik kell a fény. S volt, hogy túl gyorsan engedtem le a redőnyt s megtört egy levél vagy felhúzáskor becsípődött egy levél... s nem volt jó a vége. Ezért nem szerettem a virágokat a lakásban. Miután elköltöztem otthonról, ha cserepes virágot kaptam, vettem, rendre elpusztultak. Elfelejtettem öntözni vagy öntözésem ellenére elszárad, elpusztult. Egyetlen növény bírta ki nálunk az ablakban, igaz többször lehullatta a leveleit, szinte elfogyott a földje, alig kapott vizet. Vagy 8-10 évig tengődött így. Aztán hogy ideköltöztünk kitettem az erkélyre. Locsolgattam. Megkerestem a neten mi a neve, hogyan kell gondozni. Közben a növény nagyon szépen helyrejött, új levelei nőttek, előző állapotához képest mondhatom, hogy virul. Kislevelű fikusz, tarka levéllel.
Itt nincs ablakpárkány, ablakaink nagyok, lentről a padló szintjéről kezdődnek. Hová is tegyem a növényt, ha már megvan? Nem nagyon találtam a helyét miután behoztam. Végül az íróasztalomra tettem. Egész máig. Mert ma vettünk egy fa virágállványt.

Az állvány tetejére került a sárkánynyelv vagy dracena. Sokat nőtt mióta megvettük ősz elején. Azt olvastam róla, hogy jól tisztítja a levegőt.
Mögötte ott a fikusz. Tavasszal kicsit formát akarok adni neki, meg fogom metszeni, hogy bokrosodjon.
Elől pedig a stévia van, ami szintén metszére vár. Három hetente lehetne kissé visszavágni. De eddig nem volt valami jó helyen a lépcsőn, kevés fényt kapott. Néhány levelét leszedtem, teába, nagyon finom édes. A napokban bátorságot veszek és kicsit visszavágom a felső hajtásokat. Szeretném, ha ez is bokrosabb lenne, s nem túl magas.
Az üres helyeket majd lassan betöltöm. Nem akarok nagyon sietni, mert aztán megint nem lesz hová tenni a szobanövényeket. Tarka levelű zöldikét szeretnék, az is sokat kibír s sok helyen láttam, gondolom nem túl nehéz szerezni egyet. Szeretnék még egy anyósnyelvet. Már eddig is kerestem, egy helyen láttam, de elég borsos áron, így nem vettem meg.
Aztán idővel majd elém jönnek a növények, amelyekkel egymásra hangolódunk.

Az egyik szobában a szekrény tetején van egy tarka levelű borostyán.

A múlt héten vettem egy kis mikulásvirágot. Átültettem. Látszik, hogy nőtt, mert egész picurka volt, mikor megvettük.  Először a lépcsőre tettem, jól mutatott, de valószínű nem kapott elég fényt, két levele is megsárgult. Ezért az egyik gyerek íróasztalán kapott helyet. Itt jobban érzi magát.

Egy lila virágú fokföldi ibolya is került a lépcsőre. Egyelőre bírja a kevés fényt. Ha nem, most már van hová vigyem világosabb helyre.

S végül egy korallvirág.

Majd az idő megmutatja sikerül-e őket gondoznom. Mert tanulnom kell ezt is.

Eper

Tervezem már egy ideje, hogy írok. Miről? Főleg a kertről.

Szép volt eddig az ősz. Volt egy lehűlés, amikor azt hittem jön a tél, de aztán mostanában újra szép idő van. A gyerekek sokat vannak kint, kertben, utcán. Ennek nagyon örülök. Ezért is gondoltam néha azt, hogy jó lenne házba költözni.

Kaptam a szomszédtól vagy 3 tő egész évben termő epret, amiket -tanácsára- szétvégtam, így lett 9 darabom, kis gyökerekkel, rendszeresen öntöztem őket és miután az első 24 órában úgy néztek ki, mintha el akarnának hervadni, de aztán helyrejöttek. A virágokat leszakítottam -ezt is a szomszéd tanácsára, hogy a gyökerek erősödjenek. De az érőfélben levő pár epret nem szakítottam le. S tegnapra egész szép piros lett az egyik kis eper. Igazán jó volt az illata-nekem ennyi jutott belőle.

Ez az első eper ami a mi kertünkben ért be, mert hát még a szomszédnál termett. Négy gyerek nézte, várta, hogy akkor most mi legyen az eperrel. Anya majd elosztja.

Megették. Csak néztem őket... senki nem panaszkodott, nem kért még. Finom volt. (Hogy lehetett érezni az ízét ilyen pici darabnak?)

Ma átszólt a szomszéd, hogy akarok-e még epret. Igen - válaszoltam. Mi az a néhány tő eper ennyi szájnak? Ő már átültette a saját szükségletükre valót, fólia alá, az epertövekre szépen csepeg a víz a csövekből... Ami kimaradt azt szívesen átdobta a kerítésen. Azokat is szépen szétválasztottam, s most már van a szomszédfajta egész évben termő eperből 25. Remélem megmaradnak, megerősödik a gyökerük, mert kezdő kertészként a tövek szétválasztása, vágása nem sikerült mindig jól, volt, hogy alig maradt gyökere az epernek. Most újra van néhány fehér és pirosodó eprünk. Remélem beérnek. Dóra ma számba vette az epreket. Mármint az érő gyümölcsöket. Ahol látott gyümölcsöt odament, lehajolt, kezébe vette.

Az egész évben termők a szomszédtól:

Itt meg a 3 szintén egész évben termő eper, amit én vásároltam, mikor még nem tudtam, hogy fogok kapni a szomszédtól. Ostara eper a nevük.

Amúgy a szomszéd is úgy vásárolt 5 tövet, interneten néhány évvel ezelőtt. Abból az 5 tőből aztán lett az évek alatt jó sok, több helyen, kertben is.

Tavaszi vagy talán kétszer termő epret kaptam a húgomtól. Édesanyám ültette el őket.

S a vásárolt Elsanta eper, ami csak tavasszal terem:

Mielőtt a szomszédtól kaptam volna epret, az eprek mind egymás mellett voltak. Aztán szétültettem őket, hogy a fajták között legyen 2-3 méter távolság. Ez állítólag azért kell, hogy ne keveredjen össze a virágpor.