...el vagyok maradva

szinte mindennel.
Tegnap délben úgy elaltattam Csengét, hogy én is belealudtam. Miután felébredtem vettem észre, hogy délelőtt elfelejtettem kivenni a fagyasztóból Csengének a húst. Hát kivettem. Aztán főztem neki. Már nem jutottunk el az ovodába, pedig nagyon szeret az ottani hintán hintázni. Aztán 'ebédelt' Csenge, délután 5-kor. (Még jó, hogy az anyatej mindig kéznél van.) Nagyon jóízűen evett, pedig most valami újjat kapott: krumpli, kapros tök és csirkemell. Még soha nem evett főtt ételt ilyen sokat. Nagyon örültem. Este pedig nagyon finom körtét adtam neki, csak 1 felet, mert a másik felét Anita ette meg, no meg mert nem jó egyszerre sokat adni új ételből, s főként 2 új kaját, mint én adtam a tegnap. De már több mint 1 hete székrekedéssel küszködünk, nem is tudom mit csináljak vele, sajnálom szegénykét. Az innye is fájhat. Többször is amikor betett valamit a szájába elkezdett keservesen sírni. Éjjel is állandóan szopni akart és anyaközelben lenni.
Ma is nyügös. Bevetettem egy glicerinkuppot - tudom nem ideális megoldás, de most ez van... Anitát ma délben veszem ki az oviból, mert délben hozzák a Hoblás rendelést, át kell vegyem, ki kell fizessem. Amúgy ez az utolsó ovis nap.