szerda, december 28, 2016

Ünnep után

új dalokkal a szívünkben lépünk tovább.
Biztatom magam, hogy a sötétség fogyni fog, egyre több lesz a fény.
S ha a szél elfújja a ködöt, a felhőket és újra ránk ragyog a Nap, tudjuk, hogy valahol messze jön a tavasz. Nem lehet örök a tél. Ősz végén behoztam a leandert, nehogy megfagyjon és karácsonyra bimbót bontott.


Az évek száma teszi-e, hogy olyan rövidnek tűnik az ebben az évben megtett út? Nemrég volt, hogy itt ültem és képeket gyűjtöttem a tavalyi évről szilveszteri visszapillantónak, s most újra azon agyalok, hogyan lehetne bölcsebben kezelni az időt, amit még ajándékba kapok... Ha visszapillantok akkor kegyelem és irgalom jut eszembe, a sok meg nem érdemelt áldás, a mindig időben érkezett segítség, a keresések végén a megtalálás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mi a te véleményed?