Akármilyen korán van, ha nem gyötri az éhség, jókedvűen ébred Csenge. Nem számít, hogy ki alszik ki nem, ő szeretettel, örömmel köszön sorra mindőnknek: Jó reggelt Anya! Jó reggelt Apa! Jó reggelt Balázs! Jó reggelt Anita! És nem haragszik meg, ha nem jön válasz. És mondani kell tovább: Kérek tejet! Ébresztő! Felkelés! És tele van élettel, jókedvvel, mert ő örülni született. Volt hogy első szava az volt amint kinyitotta a szemét: Még nem reggeliztem. S következett a Kérek tejet!
Emlékszem Anita is ragyogó szemekkel köszöntött reggelente, bár ő később kezdett el beszélni s most se olyan beszédes mint Csenge. S úgy örülök, hogy itt van Balázs is. A ragyogó gyerekszemek képesek elűzni a szomorűságot, mert nem lehet mosoly nélkül továbbmenni.
Hát... ezért is jó, ha kisgyerek van a háznál.
P.S. valami nyomta a szívemet, de nem érdemes szomorkodni, az élet megy tovább.
Nagyon nagyon aranyos :) és már én is várom, hogy ilyen boldog gyerekekkel legyek körbevéve reggelente és persze egész nap :)
VálaszTörlés