Örülök - mert Anyu újra itt van nálunk, és 1 hétig itt lesz, aztán majd meglátjuk. Ez nekem nagy segítség. Tegnap délután sütött palacsintát, fánkot. Én az utóbbinak örültem jobban. Csenge a fánkról inkább csak a porcukrot nyalogatta le.
Szomorkodom - mert egy hétig szalmaözvegy leszek. Rennes - ide szól a repölőjegye. Kértem hozzon nekem sok finom francia penészes sajtot. De inkább nem kell penészes sajt, mert nekem jobb, ha itthon van. De most el kell menni. Mikor mondtam Csengének, hogy Apa el fog utazni Francia országba, repülővel, rám nézett és azt kérdezte: "A repülő nem esik le?" Mi nem jut az eszébe?! Remélem, hogy nem. Az Ézsaiási ígéret jutott eszembe: "Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. Mert én, az Úr, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!" és előtte és utánna ott van a felszólítás: "Ne félj!". És ilyenkor nem közhely úgy elköszönni: "Az Úr legyen veled!"
Kicsit más lesz ez a hét, Anita villamossal megy majd iskolába, apátlan esték, fürdetések, mesék...
Már most visszavárlak.
U.i. Eszembe jutott, hogy úgy kilenc évvel ezelőtt, postán küldtem leveleket Nantesba, és internetklubba jártam mailt írni...
Akkor most jút a finmságokból bőven, ha ott van a mama :) Viszont ez nem pótolja a férj hiányát - deeeeee, az idő hamar telik és férjecskéd is hamar haza érkezik.
VálaszTörlés