azt hiszem nehezen elviselhető vagyok...
mintha több minden összejönne... pedig külsőleg minden rendben
ilyenkor elmennék s csak úgy rónám az utccákat...
és nem kérek semmi elméletet
... a bölcsesség nagy kincs... hosszú évek kellenek hogy morzsái enyémek legyenek, mert nehezen tanulok, de akkor már nem lehet az életet újraélni.
furcsa egy szerzet vagyok
talán kellene valaki, aki ilyenkor szemembe nézzen, átöleljen s azt mondja, tudom... nincs semmi baj...
nincs semmi baj...
VálaszTörléstudom...és átölelnélek, ha közelebb lennék hozzád:)
VálaszTörlésén is átmentem ezeken...s most ahogy visszanézek én is azt mondom:miért nem tanulhattam meg jó néhány dolgot "sokkkal hamarabb"...ez van;az élet már csak ilyen;de jó,ha legalább "tanulunk" is valamit az évek folyamán a tévedésekből is, bukásokból is,a nehéz napok alatt is...mert később még több bölcsességre, még több erőre van szükség, úgy hogy jól jön az még...
puszillak***