Egyre nehezebb leülni és írni. Olvasni még tudok szoptatás közben. Anita házit ír.
Csenge alszik. Balázs is szunyókál a billegetőben. Míg Csenge alszik netezhetek, feltéve ha a lábammal mozgatom a billegetőt, vagy épp varrhatok s ha Balázs álomba merült el is szökhetek pár percre.
Teszek-veszek. Gondolkodom. Rágódom ezen-azon. ...
Kedves mérleg barátom már második napja reggelente reggeli előtt a hetvenes számnál megáll. Ennek nagyon örülök, mert mikor hazajöttem a kórházból, hetvenötöt mutatott. Nem fogyókurázom, csak nem eszek mindennap csokit, nem vacsorázom este későn és ami a legfontosabb: szoptatok. Reggel sokat eszem, és az édességet (lekváros, mézes kenyér) is délelőtt fogyasztom többnyire, mert édesség nélkül nehéz nekem. Leírom újra, hogy szoptatás ideje alatt nem ajánlott heti fél kilónál többet leadni. Ha ehhez tartom magam (de eddig nem tartottam semmihez, csak párszor elaludtam vacsora nélkül), akkor 2 hónap múlva annyi leszek, mint mikor terhes maradtam. Az is sok, mert Csenge után nem fogytam le. De akkor lesz még egy nadrágom, amibe beleférek és egy szoknyám is. Aztán még minusz nyolc kiló, tehát legalább 4 hónap és akkora leszek, mint amikor Csengével maradtam terhes. Az már elfogadható. Húha! ...Azért nem volt kellemes, amikor a héten sorra próbáltam a szoknyáimat, meg a blúzaimat... Na, de reménykedek. Bár mire odajutnék, hogy na most tornázzunk, már rég alszom :).
Hétvégén vendégienk lesznek, mert ez nem akármilyen hétvége lesz ám! Majd teszek fel képeket.