nagy-nagy örömünkre a láz és kicsi lányunk jobban van. Újra jól alszik, kezd újra enni, és nevet, áll és lépeget.
Most mintha kicsit emlékszem, milyen nehéz volt beadni a gyerekeknek kicsi korukban a gyógyszert. Bár tudom, hogy nem kell aggódni, mégis, amikor az ibuprofen sziruppal együtt a végre nehezen szopizott tejet is fel kellett törölni, igazán féltem, hogy mi lesz, ha nem múlik el a láz, ha antibiotikumra kerül a sor -vagy talán injekcióra? Most visszanézve, látom, kár volt aggódni és félni.
Csodák ezek a gyerekek, mert betegen, mikor a láz lejebb hagyott, elkezdett lépegetni. Már vártuk ezt, hogy rájöjjön, a lábain nem csak állni lehet, hanem lépegetni is, de tudtuk, ez neki nagy munka, de egyre jobban megy neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?