péntek, augusztus 03, 2012

feljegyzem itt magamnak

két érdekes cikk linkjét.

Egyik Budaházi Attila írása az érettségről, érettségi kapcsán, magyarul a transindexen.
Ha az érettségi eredményeket egy oktatási szakasz valódi felmérőjének tekintjük, akkor egyértelmű, mit mért fel idén újra: nem működik a rendszer, nem tud tanítani. A saját maga szabta célokat nem tudja elérni, önnön eredménytelenségét/csődjét tesztelte le. ... Mindannyiunknak megvan a maga tapasztalata és hallgatólagos tudása arról, hogy ami sosem érdekelt a suliban, azzal a témával később sem foglalkoztunk. Igenis volt elpazarolt idő, van kárba ment energia a pakliban, méghozzá egyre több. Az iskolában eltöltött idő nagyobbik része nem azt a célt szolgálja, amire szánjuk. Miért hallgatunk erről? Mennyivel könnyebb lett volna már a mi időnkben is, ha nemcsak a tanulással érdemelhettük volna ki (ezalatt legtöbb esetben értsd adott anyag visszamondása a lehető leghasonlóbb szavakkal) tanáraink bizalmát, hanem megelőlegezték volna azt számunkra: az vagy aki vagy, természetes, hogy nem vagyunk egyformák, kíváncsiak vagyunk rád. Járd a magad útját, melletted vagyunk. Mi érdekel? Nézzük meg együtt, mit tudunk kihozni belőled? Nem kell ugyanazzal a tudással rendelkeznie mindenkinek egyformán, nyugi. A kárba ment idő nagy részének azt az időt tartom, melyet arra szán a tanterv, hogy olyan kérdésekre adjon választ, amelyeket a diákok nem tesznek fel. Oktatási kultúránk kész válaszokkal, adott témákkal, kidolgozott interpretációkkal szisztematikusan fojtja el az tanulókban a veleszületett érdeklődést, míg igazi kérdéseik nagy részére nem tartja elég érettnek őket kisiskolás kortól majdnem érettségiig, vagy nem jut rá idő, mert haladni kell az anyaggal, vagy egyszerűen szégyelli megmondani, hogy nem tud rá válaszolni. (Tudom, hogy vannak kivételek, én is találkoztam velük.)
Érdemes az egész cikkelt elolvasni, a fenti linken.

A másik tartalmas cikk románul íródott, egy tanárokat képző tánár írta, Marcel Capraru, "Senki sem született felnőttnek. A kötelező oktatásról"-címmel. Azt hiszem nem üres beszéd. Elgondolkodtató. S bár nem rövid a cikk, megéri végigolvasni és miért ne, végig is gondolni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mi a te véleményed?