ami kincskereső kedd lett, az is már késő este, mert napközben áramszünet volt, majdnem egész nap. Így hát hálás vagyok
- az áramért, ami már olyan természetes, hogy csak akkor veszem észre mit is jelent, ha nincs
- az időpontért az orvosnál, a laborban
- hogy nem kell minden nap esőben és sötétben vezetnem
- a fiúért, aki palacsintát sütött a könyvhöz ragadt lányoknak
- a könyvért amit olvasok
- a finom nyers édességekért
- az egyszerű, itthon készült, hamar elfogyó lenmagos kekszekért
- a vasárnap reggeli imaórán felolvasott Ige szépségéért
- a csendért a hangoskodás után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?