Az ég szürke és esik az eső. Mindenki itthon pihen. Én is. Maradt elég maradék, ma nem kell főznöm. Szabad csak ülni és nézni a fenyőn pislákoló apró égők meleg fényét. Van idő olvasni, gondolkozni, csak lenni. Ajándék ez is. Szeretteim kedvessége újból meglepett. S míg én kellett volna ajándékot adjak, a legnagyobb Ajándékozó kincseivel mehetek tovább az ünnep után:
-Ne félj, mert meghallgattatott a te könyörgésed (Lk.1,13),
-Ne félj, mert kegyelmet találtál Isten előtt (Lk.1,30),
-Mert az Istennél semmi sem lehetetlen (Lk.1,37),
-Boldog az, aki hitt, mert beteljesednek azok, amiket az Úr mondott neki (Lk.1,45),
-és végül: ünnep után is: Immánuel, velünk az Isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?