Végre!
Nagyon örültünk. Olyan jó volt érezni a napsugarakat! Már úgy hiányzott.
Örülünk annak is, hogy a napok hosszabbak, este későbbig van világos.
Örülök, hogy Dóra mellett lehettem, mikor felfedezte magának a friss zöld fű lágyságát, a pitypang szirmait. Kiváltság.
Közben megjegyzem, hogy Dóra étvágya rendben van, néha nagyon jól eszik, máskor kevésbé, de még mindig szopik, s már nem olyan sovány, mint amikor tüdőgyulladása volt. Örülök, hogy szoptathatok, bár ez nálunk többszöri éjszakai ébredéssel is jár és néha fáradt nappalokkal, meg kötődéssel, függőséggel, de sok örömmel és könnyebbséggel is - bármikor, bárhol friss, tiszta, tápláló, megfelelő hőmérsékletű, tápanyag összetételű babaital.
Már lépeget Dóra egyedül is néhány lépést. Nem szeret egyedül maradni, ami nem csoda. Visításban mindenkin túltesz, bár nem tudom, kitől tanulta, lehet csak úgy rájött magától, hogy egyelőre ez a leghatékonyabb fegyvere. Tisztában van a "nem" értelmével, s elszomorodik, ha határozottan határt állítunk (tiltunk). Nem volt cumizás, cumis üveg. Szépen iszik pohárból és szívó szállal. Próbál enni is kiskanállal, sikerül is (néha) célba találni a kanállal, arról pedig inkább nem írok, hogy mi van, ha nem.
Itthon igyekszünk kihasználni az időt, amíg alszik: főzök, sütünk, tanulunk, játszunk, felolvasok, néha "akitv pihenéssel" kényeztetem magam: olvasok, tanulok. Amikor Dóra is ébren van, valahogy hozzáigazodunk, váltva játszunk, vigyázunk rá, van, hogy a hordozókendőbe teszem, így biztonságban van s senkit nem zavar de velünk van, van, hogy a nagyok mellett tesz-vesz, de ilyenkor figyelni kell, hogy mit kerül a keze ügyébe, a szájába, ami nem könnyű, hisz a nagyoknak sok apró játékjuk van. Tudom, Isten vigyáz ránk, tapasztaljuk ezt minden nap.
Mind nagyon szeretjük és hálásak vagyunk Dóráért Istennek.
Nagyon szépek vagytok!
VálaszTörlés