4 hét

Lassan 4 hetes lesz Dóra. Eleinte kicsit nehezen ment a szoptatás, de most már belejöttünk. Éjszaka a kórházban tejport kaptak a babák (éjjlere elvitték az anyukák mellől őket), s bár a születés napján jó erőssen szopott, másnapra szinte csak cumizott. Be is sárgult, sokat volt lámpa alatt. Miután hazajöttünk aludt el szopás közben és alig nőtt. Aztán Balázs is beteg lett, miatta aggódtam, nem volt elég tejem. De hála Istennek elmúltak ezek a kezdeti nehéz napok, most már jól szopik és szépen nő.

Kevés időm van ide leülni. Most fontosabb, másnak nem átadható dolgom van. Egész nap. Örülök, hogy újra babázhatok, akkor is ha néha úgy érzem ülve-állva leragad a szemem. Érdekes lehet negyediknek lenni. Annyival több puszi, simogatás jut...

Szóval napjaink tele vannak. Csak gyűl a vasalatlan és az egyéb elvégezetlen dolog. Én meg csak nézem s néha mozdítok is valamit. Azt hiszem elfelejtetettem, hogy egy ilyen kicsi baba gondozása mennyi időt ígényel (mert nem vagyok a "szeme tisztul szája nő" híve). De lassan megnövünk és megerősödünk. Eddig édesanyám segített a főzésben és kivitte a gyerekeket a parkba, olyan napi 5-6 órát itt van és segít amit tud és ez nagyon jó, mert néha sírósabb napokon nehezen boldogulnék egyedül. Reggel és este pedig Apának is bővebben jut az apaságból. De most így szép az élet. Hálásak vagyunk Isten oltalmáért és gondviseléséért.