Napsütés és egyebek

Nagyon szeretem a napsütéses őszi napokat. S ma ilyen volt.

Délelőtt elmentem a kicsikkel az orvoshoz, mert Csengének szemgyulladása van és holnap a bőrgyógyászhoz is el kell menjek vele. Jó, hogy vittem magammal a hordozókendőt, mert hazafele Balázs nem akart kocsiban ülni, így őt a hátamra vettem Csengét pedig a kocsiba ültettem.

Ebéd után megint kimentem a gyerekekkel. Nagyon szép idő volt, az ég is felhőtlen, csak tele volt repülők hagyta csíkokkal. S míg kint voltunk több ilyen csíkhúzót is láttunk, legtöbbnek a csíkja nem is tűnt el, hanem megdagadt, szétterürlt s lassan már nem is volt tiszta az ég, de volt vagy két rendes repülő is, ami nem hagyott csak rövid csíkot, ami hamar láthatatlanná vált. Ebből arra következtetek, hogy nem a légköri viszonyok határozzák meg, milyen csík marad a repülő után.

Aztán a kinti séta után jót aludtak a kicsik. Most már Balázs is csak egyszer alszik nappal, és látom kibírja du 3-4 óráig is. Nagyon jó, ha van délután egy szabad órám.

Lassan készül a könyvespolc az ágy fölé. Már nagyon kellett, mert nincs hol tartsuk a könyveket.

Úgy terveztük, hogy hétvégére elmegyünk Hunyadra. De mivel a gyerekek nincsennek jól, nem megyünk. Azt hiszem szeptember eleje óta alig volt hétvége, hogy valaki ne lett volna beteg, hol egyiknek, hol másiknak csorgott az orra, fájt a torka, s mi felnőttek sem voltunk kivételek. Most nekem is nagyon kapar a torkom, de semmi egyéb tünetem nincs, nem fáj a torkom, nem csorog az orrom. Csak a köhögés kerülget. Elmúlik ez is.

Rég nem írtam rólunk- hát most pótoltam. Megyek szopogatok egy kis mézet.