Babajelek

Mikor Csenge pici volt olvastam először a babajelekről, de mivel Csenge 1 évesen már mondatkban beszélt, nem volt aktuális. Most, hogy Balázs csak néhány szót mond, kicsit utánnanéztem, mert érdekesnek találtam a témát. Olvasás közben rájöttem, hogy tanulás nélkül kialakítottunk pár jelet magunknak. De miért ne bővitenénk ezt tudatosan? Hisz nem tudom, mikor fog mondatokban beszélni. Anita miután betöltötte a 3 évet mondta ki az első egyszerű alany-állítmányos mondatot, Csenge meg már 1 évesen. Mivel a babajelezés egy játék is, érdemes megpróbálni. Persze az eredmény nem 2 nap múlva lesz látható, de akkor is megéri. Amúgy Balázsnak mondtam és mutattam újra és újra már nem tudom mióta melyik a szemünk, a orrunk, a szánk, a fülünk. Ő nézett. Aztán egyszer elkezdte mutatni a fülét. Reméltem megérti hol a szeme, orra. De a mai napig semmi. Már nem is mondogattam neki minden nap, belefáradtam. S nem tudom, hogy jött elő, egyik étkezéskor megkérdeztem, hol a füle, s mutatta, aztán mutatta a szemét, az orrát, az enyémeket is, tehát csak megjegyezte, de nem tartotta szükségesnek tudatni velem, hogy mindezt már tudja, ne fárasszam magam vele. Hát így. Mostanában nagyon szereti a könyveket együtt olvasni velem, várja, hogy meséljek, mutat a képekre, kérve, hogy nevezzem meg amit mutat. Könyvben nincs hiány, képben sem. Csak legtöbbször az a könyv kell ami a másik kezében van. De ezen már nem csodálkozok.