hármasban

A héten már csak hármasban vagyunk délelőttönként. Kicsit másabb, de szeretem. Dél felé kimegyünk sétálni, ha nem fúj nagyon a szél. Először úgy mentem ki a két kicsivel, hogy akkor érjünk vissza a tömbház elé, amikor Józsi érkezett Anitával az iskolából, hogy segítsen feljönni a lépcsőkön. De ma már nekivágtam a lépcsőknek felfelé is a két gyerekkel. Balázst fogtam egyik kezemmel a másik kezemmel meg Csengének fogtam a kezét és szép lassan felérkeztünk. Fog ez menni.
Ha csak egy felnőtt van itthon, akkor kevesebb a nyafogás, úgyanis Csenge nem szeret kimenni, legalábbis ezt mondja valahányszor szóba jön, hogy kimegyünk, el kell menni valahova. Persze ez csak addig tart míg el nem indulunk, de nem valami kellemes végighallgatni.
Már nem megyünk ki a parkba, hideg van hintázni, csak itt a közelben sétálunk egyet, piacozunk, számbavesszük a kóbór kutyákat, macskákat, még le nem fagyott virágokat.