ma reggel már fél tíz előtt kimentünk Csengével. Józsi munkába, Anita oviba ment. Anitáék ma ünnepelték a gyereknapot, ez alkalomból elmentek Gyirokra az egyik gyerekpár szüleihez. Kellett tenni szendvicset Anitának. Így mikor Csengével készültem kimenni, ő is kérte tegyek neki szendvicset, amit meg is evett a parkban, és elég se volt. Még kellemes hűvös volt, a hintánál se volt sor, a park is csendes volt. Azt hiszem így és még korábban kell kimenjünk, ha itt lesz a kánikulla reggelizni is lehet a parkban egy-egy vagy két-két szendvicset. Csak tudjak felkelni elég korán.
Láttam milyen ha "a néni" vigyáz a kisgyerekre. Vagy beszélget más nénikkel, vagy színes magazint olvas, néha rászól a gyerekre... Jó, nem minden néni ilyen, de ma épp egy ilyen ült a szemben levő padra, s szegény kisfiú unatkozott. S milyen más, ha az anyuka van kint a gyerekkel, akkor is, ha más anyukákkal beszélget, valahogy más... vagy nem mindig.
Mi Csengével ettünk, beszélgettünk, énekeltünk, mondókáztunk. Labdázni csak keveset labdázott. De adott a galamboknak kekszet. Talált egy katicabogarat a fűben.
Délben elmentem a suliba, lássam miből mikor kell vizsgázzak. Ajaj... No, valahogy meg kell oldani... jusson idő pihenésre és tanulásra is. Még van pár elrendezni való: mail, egyeztetés tanárokkal és főleg tanulás. Két hét. Ki kel bírni. S közben finom eperlekvárt is főznék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mi a te véleményed?