Mindennap

meglep Csenge valamivel, mert sokat beszél, mintha belső kényszertől hajtva el kellene mondjon mindent ami megfordul a kicsi fejében, mindent amit lát.
Pl. ma mikor voltunk vásárolni ilyeneket mondott:
Kiterítette a ruháhat.
Turbékol a galamb. Nem bánt.
Szép busz.
Néni adta Csengének füzetet.

Itthon:
Nem kell palacsinta. Majd később.

Az este:
Apa, nézd meg Csengét, levette kabátját.
Vacsora vége felé: Semmit. Kérek semmit.

Szépen mesél a képek nyomán. S rákapott arra, hogy: Anya mesélj. S én szebbnél szebb meséket próbálok kitalálni állatokról, gyerekekről. Csak azt nem szeretem amikor a mese végén azt mondja: Még egyszer! Néha kisegít Anita, mert ő azt kéri: másikat. Ez sem a legkönnyebb dolog s nem tudom nem sejti-e, hogy ezek csak olyan kitalált mesék. Azt hiszem neki kell álljak meséket olvasni. Ajálhattok valami olyat ami nektek használt. (Csak lenne már vége ennek a szessziónak). Amúgy vasárnap este az autóban Jairus lányának a történetét meséltem el, s Csenge majdem elkezdett sírni ott, ahol azt mondtam, hogy a kislány meghalt, de úgy felragyogott a szeme amikor azt mondtam, hogy az Úr Jézus feltámasztotta, evett, aztán tudott játszani, ugrálni... És el kellett mondjam nem tudom hányszor míg hazaértünk. De azt hiszem ezt egyelőre nem még mesélem. Amúgy van néhány bibliai történet amit elég jól el tud mesélni képek alapján. De nem csak bibliai történeteket, szinte minden képes könyvet ismer, már keres új könyveket, segítség! nem is tudom mit vásároljak neki, amúgy úgysem tudnék eleget vásárolni, marad a saját kreativitásom. Pl. Nóé történetét szeretem rajzolva elmesélni, de állatokat nem rajzolok, csak bárkát, felhőket, esőt, aztán újra bárkát egy hegy tetején, oltárt, Nóét, szivárványt, s ezt újra és újra.
Nem tudok kutyát rajzolni, s ezzel majdnem megrikattam ma reggel Csengét, s akkor összeszedtem minden képzelőerőmet s sikeredett valami kutyafélét rajzolni. Meg kell tanuljak még mindenféle állatot rajzolni. Mondjuk tudok cicát, egeret, tyúkot, gólyát, disznót, elefántot, kacsát, csigát s még néhányat, de ez nem elég...
Szóval meséket kérek.
S megpróbálom lejegyezni amit mond a kisasszony, csak nem mindig sikerül.
Mert tanul románul is, angolul is, ez utóbbit Józsival, tegnap angolul jóreggelezett az apjának. Rendkivül jó a beszédkészsége, jól tud utánozni hanghordozást. Csak győzzük mondani neki.
Amúgy igazi kisgyerek, szinte sír a más gyereknél látott játék után, nem akar leszállni a hintáról s inkább nem sorolom. Anitával nem nagyon voltak ilyen élményeink, de kell ez nekünk, hogy ne legyen unalmas az életünk, nem merjünk nyugodtan bemenni az önkiszolgálóba, s megértsünk más szülőket.