szerda, május 14, 2008

Néha beszélgetünk Csengével

arról, hogy is áll a dolog a kisbébivel aki a hasamban lakik, úgynis néha eszébe jut és meg kell nézze a pocakomat. Elmondtam neki, hogy most még kicsi, de ha megnő, akkor majd kibújik.
-Mit csinálunk majd vele? kérdeztem.
-Megpuszilom.-mondta Csenge.
Elmondtam, hogy adunk majd rá ruhácskát, popsija alá pellenkát, megfürösztjük, ha sír és éhes kap szopikát.
Ma reggel újra ellenőrizte a pocakomat és a bébiről beszéltünk. Ő huncut mosollyal mondta, hogy "kislány", én visszamosolyogtam, s mondtam: kisfiú. Aztán megkérdeztem:
-Ha éhes lesz a kisbébi, mit adunk neki?
-Káposztát.-válaszolta
-Nem, szopikát.
És megbeszéltük, hogy akkor majd Csenge is kaphat újra didikét, mert azt megértette, hogy most nem lehet.

Ma ebédre káposztafőzelék volt, ha már annyira emlegette a káposztát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mi a te véleményed?