Ősz

Reggelre szürke köd telepedett a házak közé. Az országút mentén a fák is elkezdték felölteni szépséges őszi színeiket.  A parkban a földön itt-ott már sárguló levelekre lépett a lábunk. Az árnyékon hűvös volt. Az utca napsütéses oldalán sétáltunk a templomig. Éreztük és láttuk, hogy most már tagadhatatlanul itt az ősz.

Búcsúzásul még számba veszem a nyár áldásait.

Betegséget és gyógyulást. Pihenést. Játékot. Utazást. Találkozást. Nagy meleget. Friss vizet. Beszélgetést és nevetést. Olvasást, jó könyveket. A békét és a reményt. Szívemben a dalt. Az életet. S közben dúdolom, hogy: Köszönök most minden napot, amit eddig adtál...