Sosem elég

az olvasásra szánható idő. Túl rövidek az órák, a napok és az élet elolvasni mindent, amit szeretnék. S ha nem lenne semmi más dolgom, csak olvasni és olvasni, belefáradnék, egy idő után úgy érezném, nem tudok többet olvasni. A véges és a végtelen, a vágy és a valóság, a lehetőség és a megelégedés megbékélése kapcsolódik bennem az olvasás fogalmával.

Annyira különbözünk abban, amit olvasunk! Mindenki egy külön világ. Akik közlebb vannak hozzám, azoktól meg szoktam kérdezni, hogy "mit olvasol?" Legtöbbször olyat, amiről nem is hallottam. Néha ajánlanak a gyerekeim is olvasnivalót:  Anya olvasd el ezt a könyvet, olyan érdekes! Nem, ezt olvasd, ez sokkal izgalmasabb!

Lassan lejár a már bő 18 éve tartó időszak, amikor gyeremekeimnek olvastam fel. Mennyi sok szép olvasmányélmény kapcsolódik ehhez az időszakhoz! Megunhatatlan, rongyosra újra és újra felolvasott könyvek. Gyerek és ifjúsági regények - egész más volt felnőtt fejjel olvasni, mint régen gyerekként. Felolvastam meséket, igaz történeteket, életrajzokat s mennyi mennyi mindent!

Az utóbbi időben egyre ritkábban kellett hangosan felolvasnom. Legkisebbünk is  jól elboldogul bármilyen könyvvel, minden nap olvas s már nem szokott kérni, hogy olvassak, olvassunk neki.

Legutoljára ennek az évnek az elején olvastam fel neki egyik gyerekkori kedvencemet, Erich Kastner: A két Lotti c. regényét. Annak idején nagyon tetszett nekem ez a történet a két iker kislányról. Gyerekeim nincsennek úgy oda érte, mint én annak idején, de hát akkor sokkal kisebb volt a választék gyerekirodalomból, mint ma. Ha nem kellett volna felolvasnom, nem olvastam volna el most újra. Mégis nagyon jó volt legkisebbemmel magam mellett olvasni és hallani, ahogy kéri egy-egy fejezet végén: tovább.  Lassan vége ennek a korszaknak. Hálás vagyok az így együtt töltött időért.

Az év első két hónapjában olvasott könyvek közül kettőt említek még meg itt. Nem a leg-leg könyvek, nem is ajánlónak szánom, inkább csak emléknek, visszanézésre.

Év eleji olvasmányaim között volt Aldous Huxley: Szép új világ c. regénye. Évek óta várólistán volt. Többször olvastam már róla, ezért úgy gondoltam, hogy "illik" személyesen is megismerni. Így voltam Orwell 1984 c. regényével is, amit pár éve végre többedik nekifutásra sikerült elolvasnom. A Szép új világ-ot is már rég terveztem elolvasni és végre kicsit nyögvenyelősen el is olvastam. Ahogy nem tetszett Orwell világa, hát ez sem tetszik. Csak ez valahogy más, de mégis ijesztő. Hova juthat az ember?! Azt hiszem az 1984 mellett ez is olyan kötelező olvasmány kellene legyen azoknak, akik már nem gyerekek. Szemet nyitogató, elgondolkodtató könyv.

Nagy-nagy kíváncsiság vett rá, hogy elovassam Boldízsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja c. könyvét. Nagyon szerettem volna tudni, mit is rejt az a szó, hogy "meseterápia". Ez nem egy szakkönyv, szerintem. Közönséges, kiváncsi halandók számára is lehet olvasmányos. A szerző esettanulmányokat mutat be. Azt hiszem ezért is akartam elolvasni. Érdekes ahogy egy-egy mesével nyújt segítséget a szerző különböző életválságokban lévő embereknek. Nagyon érdekes megközelítés. Örülök, hogy elolvastam.