csütörtök, július 09, 2020

Olvasni jó!

Újra eltelt egy negyedév, ezért próbálok kicsit megállni, s megemlíteni pár emlékezetes olvasmányt. Nemrég olvastam vagy hallottam, hogy csak olyan könyveket érdemes olvasni, amit kétszer is elolvasnál. Van benne valami. Nemrég tettem le egy könyvet 60-70 oldal után, mert úgy éreztem nincs időm ilyesmit olvasni. Viszont sokszor véletlenül akadok drága kincsre.
Legyen akkor itt az elmúlt hónapokról egy-egy szívemnek kedves könyv.  Plusz még egy.

 Három-négy éve láttam először egy könyvesboltban és azóta a "szeretném elolvasni" listámon volt Henry Marsh: "Kezemben az életed. Egy idegsebész vallomásai" (Park kiadó) című könyv. Nagy örömmel olvastam. Sokkal komolyabb hangvételű könyv, mint Adam Kay: Ez fájni fog amit tavaly év vége felé olvastam. De hát belenézni az emberek agyába nem semmi! Milyen érzés idegsebészként dolgozni? Sikeres műtétek, hibák, jó és rossz hír közlése. Agysebész, aki maga is csak ember, aki sok bosszantó dologgal kell szembenézzen, aggódik kisfia életéért, őt magát is műteni kell, tudja mit jelent páciensnek lenni. Ijesztő és csodálatos. Azt hiszem ezt a könyvet újra el tudnám olvasni. Érdekes és izgalmas könyv.

 Zs. Klesics Tünde: Családi (hu)morzsák (Harmat kiadó) olvasása szívmelengető, nevettető, kikapcsolódást adó volt. ...és felszabadító. Egy anyuka egy férjjel és három fiúval. Egy négy ellen. Aki nincs benne nem tudhatja, milyen ez. Nálunk más a felállás, de jó volt olvasni, hisz sokszor nehéz túlélni azt, amin évek múlva csak jót nevetünk. Jó derűsen hozzáállni az Élethez, bár nekem inkább utólag jutnak eszembe ilyen bölcs gondolatok. Ajánlom minden anyának.

 Francine Rivers: Mikor a sófár zeng (Harmat kiadó) Azt hittem ez csak egy jó regény. Ha engedem, szívfájdítóan több. Fentebb említettem, hogy az orvos is csak ember. Hát a lelkipásztor is csak ember. Mindennel ami ezzel jár. És előfordul, hogy nagy károkat okoz a közösségben, amelyet építenie kell. Isten kegyelme által túl lehet élni ilyen időszakot is, hisz mindenkinek magának kell megharcolnia minden nap a maga harcát, viszonyulását az adott helyzethez.  Kitartóan imádkozni, hinni akkor is, ha nincs semmi biztató jele a változásnak.  A bűnbánat és bűnbocsánat nem jelenti azt, hogy a múlt következményei eltöröltetnek. Ma kibírni, helyt állni, ellen állni a kísértésnek. Nem minden jó, ami növekszik. Nem a látványos szolgálat a minden. Az emberk tetszése nem feltétlen jelenti azt, hogy jó úton haladunk. Milyen könnyű elvéteni a célt! És Isten ideje végtelen, akkor is ha mi kifutnk az időből. Érdekes, izgalmas, elgondolkodtató, több szálon futó ez a regény. Örülök, hogy elovastam.

+1

 Prodán Márta: Egy asztalnál a világ (Luther kiadó). Újraolvasós. Elgondolkodtató és gondolatébresztő.  Nem tudok ajánlót írni hozzá, mert nem találom a megfelelő szavakat.  Ha tehed, vedd kezedbe, olvasd bele. Szívhez szóló, sok szeretettel megírt sorok, megélt gondolatok.


1 megjegyzés:

Mi a te véleményed?