kedd, július 14, 2020

Ez a nyár más mint a többi...

vagy mégsem?


Rajtunk múlik, az elvárásainkon, azon, hogyan éljük meg lehetősegeink korlátozását. Boldogságunk forrása külső körülményeinkben vagy belső értékeinkben van? Tudunk-e örülni minden nap annak a sok szépnek ami körülvesz, azoknak, akiket szerethetünk?

Emlékszem mennyire hihetetlen volt számomra, amikor Jules Verne életrajzában olvastam, hogy rövidebb hajóúttól eltekintve nem hagyta el Franciaországot. Könyvei alapján azt hittem, hogy beutazta a fél, ha nem az egész világot.

Ezen a nyáron mi is kevesebbet utazunk.
Furcsán alakul ez a járvány. Sokkal több megbetegdést jelentenek itt nálunk, mint amikor mindent bezártak, de az élet megy tovább, nem lehet mindnet újra bezárni. Aki akar és tud vigyázzon magára. Nem tudjuk mit hoz a nyár vége, még kevésbé majd az ősz.

Addig is, most itt a nyár, gyerekeknek a vakáció.
Nagy örömömre az itt dolgozó munkások ma összeszedték a szerszámaikat és elmentek. Most már újra kiülhetünk az udvarra a reggeli müzlivel, a fák árnyékába olvasni, a napra napozni, az árnyékos teraszra rajzolni, színezni, játszani, kertet ápolni, pihenni, akár aludni is, amikor akarunk. Van még itt földkupac, hulladék, festésre váró kerítések, falak, kerti munka. Lassan a végére járunk majd. Hálásak vagyunk azért, hogy találtunk megbízható munkásokat, akik elvégezték azt, amit mi nem tudtunk.

Úgy néz ki, sokat leszünk itthon. Valahogy nem is bánom. Úgy vagyok már vele, hogy itthon tudok a legjobban pihenni. Itt nem kell maszk és öt percenként kezet sem mosok. Van virág, érő gyümölcs. Reggel csendes hűvös, este szúnyogos naplemente.
Más tájakat bejárhatok videón vagy inkább egy-egy jó könyvet olvasva vagy felolvasva. Csak a képzeletem szab határt. Így voltam már ezen a nyáron: hajóúton, kutattam kincs után, menekültem kalózok elől. Másztam hegyeket, jártam veszélyes sziklaperemen, aludtam sátorban szigeten, korcsolyáztam befagyott tavon hóviharban. Jártam párizsi kávéházban, budapesti szerkesztőségben, a Balaton partján, kastélyban és kunyhóban. Ha olvashatok, úgy érzem enyém a világ. S ha kedveseim is megosztják velem olvasmányélményüket, akkor még gazdagabb leszek.

Számomra csodás ez a nyár is, akár a többi mind.

1 megjegyzés:

Mi a te véleményed?