vasárnap, szeptember 02, 2012

Akár hiszed, akár nem...

nyakunkon a végre elérkezett a várva várt SZEPTEMBER, ami ha nem lenne sulikezdés, az ősz legszebb hónapja.

Nagyon szép augusztus van mögöttünk, volt benne öröm és betegség, félelem is.
Utaztunk, s a hátam még nem heverte ki Dóra cipelését, aki az idegen helyeken csak nálam (vagy még ott sem) nyugodott meg. Kijutott esti sírásokból, meg szép találkozásokból. Vendégek voltunk és nekünk is voltak vendégeink egy kicsit. Családunkban gyönyörű szépek a gyerekek, gyerekeink második unokatestvérei mind nagyon szépek.

Sok tennivalóm van, sok mindenen gondolkozok.
Egyelőre úgy néz ki, hogy ez a hónap lesz az év legmozgalmasabb hónapja számunkra.
Próbálom csak a mai nap terhét hordozni, mert másképp nem tudok megbírkózni a félelemmel. Művész vagyok abban, hogyan lehet kis semmiségek miatt 'halálra' aggódni magam. Jó, hogy körülöttem vannak olyanok akinek több esze és hite van.

Közben pedig emlékezetembe idézem a mindennapi gondviselést, amit tapasztaltunk az elmúlt időben.

2 megjegyzés:

Mi a te véleményed?