szerda, május 12, 2010

Még mindig


a hétvége és a menyegző.

Rég voltam falun menyegzőn. Én városi vagyok. Nem sokat értek a falusi életből, a szokásokból, sok feleslegesnek tűnik. De azt hiszem mégsem az.

Az ebéd végére érkeztünk, aztán elmentünk az úti ruhát ünneplőre cserélni. Már nem mentünk le a kúlturotthonba, hanem az imaházhoz. Azt gondoltam, tele lesz a terem. De üres volt, csak néhányan álltak kint az utcán. Mi is kint maradtunk. És akkor egyszer csak a kanyarnál feltűnt az ünnepi menet. ... Mennyire más így egy esküvő! Már egész hozzászoktam a feldíszített autók sorához, amint dudálva elvonulnak. De így gyalogosan, lassan, ünnepélyesen, ez egészen más. Az egész helység tudhatja, hallhatja, láthatja, hogy valami új keződik. Ugyanakkor valahogy azt is szemlélteti, hogy a házasság egyszeri nagyszerű esemény az életben. A házasság szentsége ... -jutott eszembe.

Istentisztelet után már én is együtt vonultam az meghívottakkal a vacsorához. Talán gyerekkoromban vettem részt ilyen 'felvonulás'-on. De szép volt. Az egész menyegző. És a gyerekek is elég jól bírták, és volt segítségem is hozzájuk - jó a nagy család. Szép emlék marad ez nekem.

3 megjegyzés:

  1. A vőlegény volt osztálytársam! :) Úgy tűnik, legalábbis...

    VálaszTörlés
  2. Priviben kérdeznék vmit, de nem találom, hogy hogyan küldhetnék neked privát emailt?

    VálaszTörlés
  3. Névtelen: Eszternél vannak képek, ott látszik jól a vőlegény. nekem nincsennek jó, éles képeim.

    Zerge: szekrenyes_lidiakukac yahoopontcom

    VálaszTörlés

Mi a te véleményed?