Gondolom, idén ez az utolsó könyv,

amit kiolvastam.
Ez szoptatós, altatós olvasmány, magam sem tudom, mikor kezdtem el. Már vagy 5 éve vásároltunk egyszer Parajdon. Párszor már nekifogtam elolvasni, de néhány oldalnál nem jutottam tovább, mert akadt érdekesebb olvasnivalóm. De most odatettem a párnám mellé, és szoptatás-altatáskor ezt olvastam. Nem találtam unalmasnak, érdekelt a téma is, mert erről suli idején valahogy lemaradtam. Otthon sem volt téma.

Dr. Görög Ferenc: A magyar nemzet története (Horizont Press). Szerintem elég olvasmányos, nincs teletömve dátumokkal, bár van belőle elég. És érdekesek is. Jó lett volna gyerekként, kamaszként tudni mindezt, akkor valahogy máshogy illeszkedtek volna be a képbe Jókai regényei és nem csak, és a magyar irodalom is.
Emlékszem, történelmet úgy tanultunk, hogy negyedikben kezdtük Románia történelmével, románul, aztán három évig világtörténelmet tanultunk magyarul, majd újra Románia történelmét románul. Aztán a liciben három év alatt újravettük a világtörténelmet, majd megint egy évig Románia történelmét tanultuk. Magyarországról a világtörténelemben jutott egy icipici hely, Erdélyről pedig románul tanítottak, ahol a hősök mindig a román vajdák voltak, a Habsburg-magyarok pedig az elnyomók - legalábbis így emlékszem, bár nem öltem magam a tanulással.

A licibe volt egy jó tanárunk, aki talán egy évet tanított csak történelmet (de tanított még földrajzot és geológiát), aki nem volt szigorú a lecke visszakérdezésében, tehát nem kellett sokat tanulni, viszont az órái olyan érdekesek voltak, hogy észre sem vettük, hogy elmúlt az óra utáni szünet, öröm volt hallgatni, mindig voltak kérdéseink, neki pedig mindig voltak válaszai, teljes beleéléssel magyarázott. Ott és akkor értettem meg dolgokat, akkor kezdtem látni az összefüggéseket. De sajnos magyar történelem nem szerepelt az oktatási programban. Így arról kevés szó esett. Magyar történelmet még a magyar irodalomórán tanultunk, mert a tanárnő mondott néhány dolgot, hogy jobban megértsük az anyagot. Mindez roppant kevés volt. Ezért épp ideje volt egy ilyen témájú könyv olvasása. Nem vagyok elragadtatva történelmünkkel, voltak rossz királyok, viszályok, nehéz idők, rossz döntések.  De ez minden népnél így lehet. Érdekes lenne még több történelmet olvasni.  No, és nem elfogultat, ahol mi vagyunk a jók, a többiek pedig mind rosszak. Szerintem egy nép múltja, jelen esetben nemzetünk történelme adva van. Tudni illik. Identitástudatunk alakulásához szükséges. Okulni lehet belőle. Összefüggéseket találni.  Voltak nagy emberek, akikre tisztelettel lehet emlékezni.
Nekem érdemes volt elolvasni. Nem lettem tőle magyarabb, mint eddig, de jó ismerni népünk múltját. Hasznos.