Nem szoktunk bevásárlásainkat a határon túl intézni. Tudom, hogy a mák amit a picon a "Kedves néni"-től veszek, Magyarországról van. Azért ha átjutok a határ túloldalára, sót hoznék. Nem mintha itt nem lenne, van, de még milyen! Csak mindet bejódozzák a 2002-ben kiadott 568-as kormányrendelet óta, mely előírja, hogy minden ember és állat számára szánt sót jódozni kell és persze amit az élelmiszeriparban használnak. Most találtam egy oldalt, ahol írja, hogy azért a "plafar" (gyógynövénybolt), a gyógyszertárak és "naturista boltok" árulhatnak jódozatlan sót, de max. fél kiós kiszerelésben. Ez általában tengeri só és drágább, mint a rendes só.
Mindez azért van, hogy nehogy valaki jódhiányban szenvedjen.
A jódhiányról innen:
A jódhiány legfontosabb és leggyakoribb következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása. (Ennek oka az, hogy a pajzsmirigy-hormon építõelemének számító jódhiányra a szervezet kompenzatórikusan a pajzsmirigy sejtek számának megnagyobbodásával reagál.) ... A csökkent jódbevitelnek nem az egyetlen, de a legfontosabb következménye a pajzsmirigy nagyobbodása. ...
Prof. dr. Pavel Chirila nem ért egyet azzal, hogy az egész ország lakossága kénytelen jódozott sót fogyasztani, amikor hazánkban viszonylag kevesen szenvedenek pajzsmirigy alulműködésben, a lakosság többi részénél ez normális vagy éppen túlműködik, esetleg épp pajzsmirigyrákban szenved. (2002: húszmillió lakosból 8543-nél jegyeztek fel pajzsmirigy alulműködést) Szerinte a hosszú ideig való jódtúladagolásnak egészségkárosító következményei lehetnek. Négy év alatt, jódozott sót fogyasztva, a pajzsmirigy alulműködésben szenvedők száma nem változott, megduplázódott viszont a pajzsmirigy rákosok és pajzsmirigytúltengésben szenvedők száma. Említést tesz arról is, hogy ma már ismert, hogy nem csak a jód hiánya okoz pajzsmirigy alulműködést.
A jódhiány kezdetben a pajzsmirigy egészének nagyobbodását (golyva vagy diffúz strúma) okozza. A késõbbi stádiumban az érintettek egy részénél a pajzsmirigy körülirt területeinek göbösödése jelentkezik. A göbös stádium azért különösen fontos, mert ettõl kezdve kérdéses, hogy hatásos-e bármilyen kezelés. A göbök egy része nem nõ vagy megkisebbedik, más részük azonban általában lassan növekedve mûtéti beavatkozást tesz szükségessé.
Az utóbbi évek eredményei azonban világosan mutatják azt is, hogy a jódhiány káros hatása messze nem csak a pajzsmirigyre korlátozódik. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, önálló kórképnek tekinti a jódhiány-betegséget. Ennek része a fejlõdésben lévõ gyermekek (elsõsorban a magzati kor, másodsorban a gyerekkor egésze) normális idegrendszeri és testi fejlõdésére gyakorolt károsító hatás, emellett a gyakoribb vetélés és koraszülés említhetõ meg. Ez így elég rettenetesen hangzik, szerencsére a károsító hatás mértéke igen kicsiny.
Más uniós országokban kapható jódozott és nem jódozott só, és a polgároknak lehetőségük van választani, mit akarnak fogyasztani.
Így hát, mivel nem lehet ekerülni, hogy jódozott sót fogyasszunk (bolti kenyér, kifli, néha felvágott, stb.) legalább itthon együnk rendes sót. Már ha lehet. Eddig nem észleltünk magunkon jódhiányos tüneteket.
Sok infó van a neten a témában, még kettőt kiteszek ide.
innen:
A túlzott jódbevitel lehetséges ártalmai
A humán reakciók a túlzott jódbevitelre egyénenként erősen különbözőek lehetnek. Egyesek hátrányos következmények nélkül tolerálnak nagy bevitelt is, míg másoknál, az ajánlott bevitelhez közeli értékek esetén is káros hatások mutatkoznak. A tartós, túlzott jódbevitel a pajzsmirigy működés-zavaraihoz vezethet, hatásaként túlzott jódbevitellel kapcsolatos golyva, autoimmun pajzsmirigy–gyulladás vagy pajzsmirigy rosszindulatú daganata fordulhat elő.
Az irodalmi adatok szerint a jódbevitellel kapcsolatos daganatképződés ritkán, és elsősorban csak a jódhiányos területeken fordul elő, a hiányállapot hirtelen, nagy dózisú jóddal történő kezelése következtében. Azonban a fokozott jódbevitel és a daganatképződés közötti összefüggés - több közlemény eredményeinek értékelése alapján – nem egyértelmű.
innen:
A jódhiány elégtelen jódbevitel következtében kialakuló állapot. A jód a pajzsmirigy működésére közvetlenül ható elem. A pajzsmirigy pedig nagymértékben befolyásolja a szívműködést, a növekedés ritmusát, az anyagcserét. A múlt század elején amerikai kutatók mutattak rá a jódhiány és a pajzsmirigy megnagyobbodása közötti összefüggésre. E betegség főként azokon a vidékeken fordul elő, ahol az ivóvíz és a talaj jódtartalma alacsony. A probléma a világ számos országát érinti, bolygónk népességének egyharmada jódhiányban szenved.
A szervezet számára megfelelő mennyiségű jód bevitele elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok termeléséhez, az anyagcsere és a vérkeringés szabályozásához, az idegrendszer működéséhez. A jódhiány okozta klinikai tünetek sokfélék lehetnek: ideges állapot, elhízás, fejfájás, fáradékonyság, verejtékezés, hajhullás, szemek körüli vizenyő kialakulása, hasmenés vagy székrekedés, pikkelyes hámlás a lábszárakon. A jódhiányos felnőttek szellemi és fizikai teljesítőképessége gyengül, csökken a nemző és fogamzó képességük, emelkedik a koleszterinszint, és hajlamosabbakká válnak az érelmeszesedésre. A tartós jódhiány a pajzsmirigy megnagyobbodását eredményezheti, légzési, nyelési nehézségek léphetnek fel, s ha hosszasan fennáll a probléma, számolhatnak a golyva keletkezésével.
A gyermekek sem kevésbé veszélyeztetettek. Jódhiány esetén pajzsmirigyük megnagyobbodik, lemaradnak a fejlődésben, anyagcsere folyamataik lelassulnak, s emiatt könnyen elhízhatnak. A várandós anyáknak különösen oda kell figyelniük arra, hogy a szervezetükbe megfelelő menynyiségű jód kerüljön. Ha a várandósság ideje alatt jódhiányban szenvednek, születendő gyermekük idegrendszere károsodhat. Ezeknek a nőknek a körében gyakoribb a koraszülés és a vetélés.
A jód felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől, s ezt az értéket némely növény is befolyásolja. A felszívódást elősegíti a fejes káposzta, a kelkáposzta, a retek és a kelbimbó. Az élelmiszerek közül a tengeri halak húsa, a kagyló és az algák tartalmaznak jódot. A jódozott só fogyasztásával is bekerülhet a szervezetünkbe. Ez utóbbi azonban csak részben alkalmas jódpótlásra, hisz köztudott, hogy a só túlzott fogyasztása elősegíti a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
Még annyi, hogy azt olvastam, Magyarország 4/5 része jódhiányos.
Hát, mi igyekszünk a jódos sót hazavinni, de ha csak durva szeműben van, akkor én se azt választom.
VálaszTörlésÉrdekes, hogy mi viszont a tengeri sóért vagyunk oda, mindig hazahozzuk a "tengeres" országokból a sót. :o)
Szerintem a legjobb a tengeri só, mert abban magnézium és más oldott nyomelemek is megtalálhatóak, remélhetőleg nehézfémek meg nem. :o)