Miközben azon gondolokozom,

mi is legyen ezzel a bloggal, mert már nem az, aminek indult és nem is tudom mi lesz vele, addig is legyen itt egy rövid emlék az elmúlt hétről.
Újra elmentünk a Poiana Mărului-ra, a Mili 4 margarétás panzióba, mert tavaly jól éreztük ott magunkat, gyerekbarát helyenek találtuk. Most is jól telt, sokat voltunk kint, a gyerekeknek jó volt, bár mi sokszor nem tudtuk, hogyan osztódjunk 3 fele. Napos időnk volt péntek délelőtt kivételével. Élveztem, hogy a hegyek karnyújtásnyira vannak, a jó levegőt, csendet, a zöldet, a reggeli és esti hűvöst, a csillagos eget, a sok szedret, almát.
Kilátás az erkélyről egy napfényes reggel:
Mire jó a hordozókendő?Sajnos csak egy kendőt vittem magammal, pedig jól jött volna még egy, mert egyik nap lesétáltunk a tóhoz, Balázst a hátamon vittem, vissza viszont Csengét hozta Józsi a hátán én pedig ölemben Balázst - nem volt könnyű. De remélem megtanultam a leckét, s jövő héten két kendőt viszek az utazásra.
Közelről nem láttam még ekkora gátat: A panzióban volt egy érdekes naptár, nagyon megtetszett, remélem nekem s lesz valamikor valami hasonló:Minden nap azokat a botocskákat arrébb kellett tenni egy nappal.Botocska jelzi a napot, hónapot és a hét melyik napján vagyunk.

És most elmondhatom, hogy a mai nap felért az elmúlt héttel. Ez az zsoltárvers jutott eszembe: Zsolt 84,11 - Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni.