kedd, június 30, 2009

uno

Nem ez volt a szándékom, de ma bevezettük (Anitával) Csengét az unózás titkaiba. Első fordulóban ő nyert, a másodikban is nyerésre állt de két és fél évesen nem volt türelme végigjátszani a játékot. Eredetileg arra akartam megkérni, rendezze a kártyákat szín szerint. Mert ilyen borús, esős időben kell mindenkinek találni elfoglaltságot. Mert a lányok nem akartak együtt játszani. S mégis most olyan jól játszanak, babáznak.  Ilyenek a gyerekek.
Egy másik játékról esős napokra, utzásra itt írtam, mert nekünk bevált, csak úgy kitaláltam, tehát semmi különös nincs benne, csak annyi hogy nyafizás helyett mosolyogva sétáltunk egyet.

7 megjegyzés:

  1. Ezek szerint nem csak a nagyok, de a kicsik is unatkoznak az esős miatt.Jó szórakozást kívánok nektek és sok új ötletet az időtöltéshez:)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm. Mostanában kevesebbet voltunk kint, bent mintha hosszabb lenne a nap.

    VálaszTörlés
  3. Ez a játék nagyon ljó, mert egész kicsikkel is lehet játszani.Másfél hete írtam neked kb. és azt nem találom. Valamit rosszul csináltam, vagy eltévedtem?
    Tudsz róla?
    Azt is írtam, hogy jó anyuka vagy, és ezt most is mondom.
    Élvezd kicsi gyerekeidet, fektess bele sokat, ahogy teszed is, mert így könnyebb lesz a serdülőkor.
    Amit vet az ember, azt aratja.
    Nekem sok mulasztásom van.
    Nem mondom hogy nagyon lázadó kamaszaim vannak, de nehéz korszak.

    VálaszTörlés
  4. Régebb írtál, kétszer, juni. 14 és 21.
    Nem tartom magam jó anyának. Néha csapnivalóan rossz vagyok, csodálom, hogy a férjem még szeret s a gyermekeim is. Csakhát a kudarcaimmal nem nagyonon dicsekszem itt a blogon.
    Néha úgy érzem nem tudok eleget foglalkoni a gyerekekkel. Sokat rágódom ezen is.
    A kamaszkor nehéz lesz biztos. Ha erre gondolok, egy ének jut eszembe, amit a menyegzőnkön énekeltek nekünk, "tegye jóvá az Isten, amit te rontasz el..." Hát sokszor kérem Istent, hogy tegye jóvá amit elrontottam a gyermekeimmel kapcsoaltban. Az élet egyik legnagyobb kihívása gyermeket nevelni istenfélelemmel.
    Amúgy örülök, hogy anya lehetek, és örülök a gyerekeknek. Azt is mondták már nekem: kicsi gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond.
    Azt hiszem így van, mert könnyebb szoptatni és pellenkázni, még éjjel is fölkelni a picihez, mint a nagynak elmagyarázni dolgokat, elengedni és imádkozni, Isten őrizze meg, figyelni, félteni, hogyan alakul a gondolkodásmódja, hogyan kérdőjelezi meg amit mondok, illetve méri le, hogy élem is azt amit mondok neki... Ez egyre nehezebb. Néha gondolok arra, milyen jó annak a szülőnek, akinek felnőttek a gyerekei, jól választottak, stb. De mindenkinek át kell menni a formálódás nehézségein is.
    Sok erőt kívánok neked, és Isten áldja meg családod, gyermekeidet. Kegyelme messzemenően több, mint amit mi megérdemlünk.
    Tetszenek nekem a Bibliában azok az imádságok, amikor Isten nevére hívatkozva, kérnek valamit (győzelmet az ellenség felett) Istentől: "a te nevedért Uram". Jó Istenhez tartozni. :)

    VálaszTörlés
  5. Kedves Betti!
    Hát egy kommentem tényleg "elszállt".
    Hidd el, hogy jó anyuka vagy. Még akkor is, ha a kudarcaidat nem írod le. A szíved irányultsága jó, jó fa jó gyümölcsöt terem.
    Nem tökéletesek vagyunk, de odaszántak. És szerintem te ilyen ember vagy.
    A pásztorunk most négy hétig a gyermeknevelésről tanít. Ha akarod, meghallgathatod: baptista.hu/esztergom. Nem biztos, hogy rögtön föl lesz téve, mert aki feltölti, most szabin van, de fel fog kerülni. A pásztorunk amerikai, de nagyon jól tud magyarul. Szerintem érdemes meghallgatni. Egyébként van néhány jó könyvem gyermekneveléssel kapcsolatban,ha akarod megírom a címeket.
    Lehet, hogy igazad van, kéne blogot írni.

    VálaszTörlés
  6. Igen, kérlek írd le a könyvek címét. És örülnék, ha blogot is írnál. :)

    VálaszTörlés
  7. nagyon hiayoztok nekem!
    nem is tudtam, hogy Csenge iyen ugyes :)

    VálaszTörlés

Mi a te véleményed?